A Vucic-rendszert megbuktató egyetemisták a tragédia második évfordulójára ismét Újvidékre hívták a lakosságot. A résztvevők három helyszínről indultak a vasútállomás felé, ahol 11 óra 52 percre tizenhatperces néma megemlékezést tartottak.
Tizenhat halálos áldozat, két évig tartó tiltakozások, miniszteri lemondások, kormányválság és végül hatalomváltás – ez lett a következménye annak, hogy 2024. november elsején leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője. A tragédia második évfordulóján azonban továbbra sem kezdődött meg a felelősök büntetőpere, noha három külön eljárás is indult az ügyben.
A szerbiai egyetemisták vasárnap nagyszabású megemlékezést szerveztek Újvidéken, abban bízva, hogy a múlt vasárnapi parlamenti választáson bekövetkezett hatalomváltás után az igazságszolgáltatás is felgyorsulhat.
A vasútállomás bejárata feletti vasbeton előtető 2024. november 1-jén 11 óra 52 perckor omlott rá az alatta tartózkodókra. A helyszínen tizennégyen haltak meg, köztük négy gyerek. Három embert súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, közülük ketten később életüket vesztették. A tragédiának így összesen tizenhat halálos áldozata volt.
Az 1964-ben átadott vasútállomást a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódva újították fel.
Az épületet 2022 márciusában Aleksandar Vucic akkori szerb elnök és Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök jelenlétében adták át,
majd további munkálatok után 2024 júliusában ismét megnyitották. A beruházást kínai vállalatok végezték, a műszaki felügyeletben a francia Egis és a magyar Utiber is részt vett.
A tragédia után a szerb vezetés azt állította, hogy a leszakadt előtetőt nem érintette a felújítás. Aleksandar Vucic aznap este arról beszélt, hogy az épületen hatalmas összegekből végeztek munkálatokat, de éppen az előtetőt nem újították fel hatvan éve. A felelősök büntetőjogi és politikai elszámoltatását követelte.
A későbbi szakértői vizsgálatok azonban megállapították, hogy az előtetőn is végeztek munkálatokat.
A szerkezetre új elemek kerültek, amelyek növelték a terhelést, miközben a tartóelemek állapotát nem ellenőrizték megfelelően. A szakvélemény szerint az összeomláshoz a függesztőelemek korróziója és a megnövekedett terhelés együttesen vezetett. A tartóhuzalok mintegy 40 százaléka az összeomláskor már nem látta el teherhordó feladatát.
A független szakértőkből álló vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy
a tragédia korrupciós visszaélések, eljárási mulasztások és a beruházás irányításába történő informális politikai beavatkozás következménye volt.
A szerencsétlenség után országszerte tiltakozások kezdődtek. A tüntetők a felelősök elszámoltatását, a beruházással kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát és a politikai felelősség megállapítását követelték. A mozgalom jelképévé a vörös tenyérlenyomat vált („Véres a kezetek!”), az áldozatok emlékére pedig naponta 11 óra 52 perckor tizenhat perces néma megemlékezéseket tartottak.
A tiltakozásokhoz hamarosan az egyetemisták is csatlakoztak, akik blokád alá vonták az egyetemeket. A megmozdulások hónapokon keresztül folytatódtak, és fokozatosan az Aleksandar Vucic és a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette hatalom elleni országos mozgalommá alakultak.
A politikai következmények már 2024 novemberében jelentkeztek. Goran Vesic építésügyi miniszter november 5-én lemondott, majd távozott Tomislav Momirovic korábbi építésügyi tárcavezető és Jelena Tanaskovic, a vasúti infrastruktúra-vállalat vezetője is.
A tiltakozások 2025 januárjában Milos Vucevic miniszterelnök lemondásához vezettek. Döntésének közvetlen előzménye az újvidéki egyetemisták elleni támadás volt, amelyben egy hallgatónő súlyosan megsérült. Ugyanezen a napon Milan Djuric újvidéki polgármester is távozott.
A parlament 2025 áprilisában új kormányt választott, a hatalom azonban a Szerb Haladó Pártnál maradt. Az egyetemista mozgalom időközben politikai erővé szerveződött, és a 2026. október 25-i előrehozott parlamenti választáson legyőzte az addig kormányzó pártot.
A politikai hatalomváltás ellenére a tragédia büntetőjogi felelősségének megállapítása továbbra is várat magára.
Az újvidéki felső ügyészség 2024 decemberében tizenhárom ember ellen emelt vádat. Köztük van Goran Vesic és egykori helyettese, Anita Dimoski, valamint a vasúti infrastruktúra-vállalat két korábbi vezetője. A vádiratban tervezők és a kivitelezésért felelős szakemberek is szerepelnek.
Az újvidéki fellebbviteli bíróság 2026 júliusában jóváhagyta a vádiratot, a tárgyalás azonban azóta sem kezdődött meg. A vádlottak egy részének ügyvédei rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, ezért az ügy iratai a szerbiai legfelsőbb bírósághoz kerültek. Amíg az nem dönt, az előkészítő tárgyalást sem tudják megtartani.
A belgrádi felső ügyészség külön eljárást indított három ember ellen, akik a vasútállomás műszaki átvételéért és használatának engedélyezéséért feleltek. A vádiratot azonban a fellebbviteli bíróság már három alkalommal hatályon kívül helyezte, az eljárást pedig ügyészségi illetékességi vita is hátráltatja.
A harmadik ügyben a szervezett bűnözés elleni ügyészség vizsgálódik. A nyomozás a vasútfejlesztési beruházás pénzügyi visszaéléseire irányul, és Goran Vesic mellett Tomislav Momirovic is a gyanúsítottak között van. Az ügyészség szerint a feltételezett szabálytalanságok mintegy 115 millió dolláros kárt okozhattak az állami költségvetésnek. Az eljárás továbbra is nyomozati szakaszban tart.
Az N1 hírtelevízió vasárnapi összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a három eljárás közül egyikben sem kezdődött még meg a büntetőper. A választások óta tapasztalható igazságszolgáltatási változások ugyanakkor felvetik annak lehetőségét, hogy az ügyek a következő időszakban felgyorsulhatnak.