Izraelben a választások egyértelműen a legfontosabb kérdése, hogy Benjamin Netanjahu hatalmon maradhat-e.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta:
a szerda reggeli friss adatok azt mutatják, hogy fej-fej mellett halad a két koalíció, azonban kisebb mértékben a Likud, tehát Netanyahu pártja vezet valamennyi exit poll mérés szerint Gadi Ejsenkottal szemben, aki Netanyahu leváltását hirdette meg.
„Ennyiből azonban még nem lehet következtetéseket levonni, ugyanis hivatalosan november 4-ig kell az eredményeket véglegesen kihirdetni, és utána az államelnök felkéri annak a pártnak az elnökét, amelyik a legesélyesebb arra, hogy koalíciót alakítson, hogy vigye végig a koalíciós tárgyalásokat. A jelenlegi exit poll mérések szerint egyik koalíció, tehát sem a Netanjahu vezette jobboldali, sem az Ejsenkot vezette közép-balközép koalíció nem tudja a 61 parlamenti helyet biztosítani a 120 fős kneszetben. Egy nehéz időszak következik, de a végleges eredményeket nem látjuk. A két nagy arab párt a knesszebben 18-19 parlamenti hellyel fog várhatóan rendelkezni a mérések szerint” – mondta.
Csicsmann László kiemelte: a végleges eredmények alapján tudható lesz, hogy melyik nagy párt kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat, és az is kérdés, hogy alakulhat-e kisebbségi kormány, amely várhatóan nagyon törékeny lesz. Ebben az esetben az arab pártok külső támogatására van szükség, de a jelenlegi hangulatban, különösen Netanjahunak a választás napján is tett kijelentései alapján ez is kérdéses.
A szakértő szerint nehezen elképzelhető, hogy ebben a kérdésben áttörés lenne és az arab pártok támogatását megkapná a Likud.
„Az is elképzelhető, hogy nagykoalíció legyen, de ezt csak Netanyahu személye nélkül tudom elképzelni, és ha ő nyeri meg a választást, akkor ez rövid távon kizárt. Az is lehet, hogy patthelyzet alakul ki, és ha nem sikeresek a koalíciós tárgyalások, akkor újabb választásokat kell tartani. Ahogy ezt egyébként 2019 és 2022 között többször is láthattuk az izraeli belpolitikában” – fogalmazott.
A Corvinus Egyetem tanára arról is beszélt, hogy a biztonság határozta meg végig a kampányt, hiszen Izrael jelenleg is több fronton háborúban áll, és egyébként Netanjahu éppen a választás kellős közepén jelezte, hogy küszöbön áll egy újabb katonai támadás Iránnal szemben az Egyesült Államokkal közösen. Erre reagálva Eisenkot rögtön jelezte, hogy nem szerencsés ezt a választási kampány részévé tenni.
Ugyanakkor ő maga sem ellenzi a háborút, sőt kritizálta Netanjahut azért, mert gyakorlatilag tűzszünet van jelenleg Irán és Izrael között.
„A biztonság az első, és ne felejtsük el, hogy Eisenkot a hadseregből jön, vezérkari főnök volt, és a fia életét vesztette a gázai harcokban. Ezekben a kérdésekben, a palesztin államiság kérdésében Eisenkot ugyanúgy kritikus, mint Netanjahu, tehát nagyon markáns változást ilyen értelemben egyik koalíció sem fog hozni”
– vélekedett Csicsmann László.
Arra a kérdésre, hogy mi változhat, ha Netanjahu mégis távozni kényszerül, a szakértő kifejtette: ez önmagában hozhat egyfajta pozitív változást annyiban, hogy a Netanjahu személyének a megítélése a Közel-Keleten is és a nemzetközi közvéleményben is rendkívül negatív.
Gadi Eisenkot azt ígéri, hogy 18 hónap alatt felszámolja a Hamasz uralmát a gázai övezetben, ha miniszterelnök lesz, tehát meglehetősen markáns politikát fogalmaz meg, és bizonyos szempontból keményebb. Ugyanúgy szemben áll a palesztin állammal, és Iránnal kapcsolatban pedig egy befejezetlen háborúról beszél, de nyilvánvalóan az is nagy kérdés majd, hogy az Egyesült Államokkal való viszony hogyan fog alakulni.
„Miközben Trump egyértelműen Netanjahut támogatja, azért a kettőjük közötti kapcsolat az elmúlt hónapokban megromlott, ugyanis Trump és a republikánusok kritizálják Netanjahut, hogy az Egyesült Államok nagyon nagy támogatást adott Izraelnek a mostani háborúval, ugyanakkor ezt Izrael nem viszonozza, amikor mondjuk tűzszünetre kéri Washington Libanonban” – fogalmazott a szakértő.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.