Andy Burnham jelölését a 403 fős alsóházi Labour frakció tagjai közül 379-en támogatták. Ez nagyon markáns és jelentős támogatás, messze meghaladja a Labour szabálykönyvében előírt minimumot.
Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy bárki induljon ellene, hiszen legalább 80 képviselőnek a támogatása kellett volna ahhoz, hogy induljon valaki más is – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban, hozzátéve: ez azt is jelenti, hogy verseny nélkül került a miniszterelnöki pozícióba, ami egyszerre jelent hatalmas nagy támogatottságot, ugyanakkor egy nagy kérdőjelet is, hiszen nem mérette meg magát a belső választásokon. A választók viszont egy hónappal ezelőtt, amikor visszakerült a parlamentbe, kimagasló mértékben támogatták.
Andy Burnham nagyon népszerű politikus, helyileg Manchester főpolgármestere volt, de tapasztalatokkal rendelkezik a nagy politikában is, hiszen a 2000-es évek elején, amikor kezdte a politikai karrierjét, akkor úgynevezett junior miniszterként már az akkori munkáspárti kormányban, Gordon Brown alatt szolgált, úgyhogy a képességei meglehetnek – folytatta az elemző.
A nagy kérdés az, hogyan tudja majd az irányvonalat, amit meghirdetett, megtartani. Nagyon nagy szüksége lesz rá a Munkáspártnak, hiszen hiába nyert két évvel ezelőtt óriási nagy, történelmi többséggel, nagyon gyorsan elkopott ez a vezetés, és ma a párt a harmadik helyre szorul a közvélemény-kutatásokban – tette hozzá Gálik Zoltán.
A kérdésre, hogy mit lehet tudni nagy vonalakban Bernham programjáról, jöhetnek-e más hangsúlyok, programelemek, azt mondta:
Berham miniszterelnökké váltásával a brit Munkáspárt egyszersmind egy belső irányváltásra is készül.
Nem igazán új programja van, hiszen muszáj a két évvel ezelőtti győzelem előtt programot valamilyen módon végrehajtani, e át kell alakítani a hangsúlyokat. Újra olyan kapcsolatot kellene a társadalommal kialakítani, ami elveszett az elmúlt két évben – fogalamzott az elemző, aki szerint a technokrata kormányzás miatt, amit az előző miniszterelnök, Keir Starmer vitt, elszakadt a kapcsolat a társadalom több rétege felé. Most egy olyan programot kellene végigvinni mind a belpolitikában, mind a külpolitikában, amit az emberek támogatni tudnak, és nem csak hogy támogatnak, hanem hogy érzik is a változásokat, hiszen az előző miniszterelnök egyik legnagyobb problémája az volt, hogy noha ha nagyon lassan is, de haladtak bizonyos reformok, igazándiból nem érezte ezt senki.
Burnham legnagyobb feladata, hogy olyan gazdaságfejlesztéseket végezzen, amelyeket az emberek a saját bőrükön is érezni fognak.
A hírek szerint Burnham már hétfőn meg is kezdi a kormány megalakítását. Ez nagyon érdekes kérdés lesz, hiszen ahhoz, hogy képviselje a folyamatosságot, óriási nagy változásokat nem szabadna hoznia, hiszen a kormány viszonylag jól vitte a feladatait.
Ami különösen fontos, és árulkodni fog az új kormány irányvonalairól, az két pozíció, az egyik a külügyminiszteri, a másik pedig a pénzügyminiszteri.
Itt ugye Ed Miliband, illetve a másik Miliband, a testvére, David neve merült föl.
Ők a 2000-es évek második évtizedének kezdete óta szerepeket töltenek be, és Ed Miliband volt az, aki szeretett volna nagyobb politikai pozíciókra törekedni akkor. Ha őt választaná a pénzügyminiszteri pozícióba, akkor az energiapolitikában, a zöld átalakulásban, illetve a klímapolitikában lennének olyan prioritásai a kormánynak, amik érezhetően új irányokat vehetnek föl. De ha inkább másik miniszter után nézne, akkor elképzelhető, hogy feléledne a „régi iparpolitika”, amikre már láttunk az elmúlt napokban jeleket: akár az északi olajfúró tornyok, illetve a gázmezők felélesztésének kérdése, ami egy nagyon ellentmondásos ügy. Ez egy nagyon érdekes dolog lesz. És nagy kérdés, hogy az új kormányfő megtartja-e a jelenlegi külügyminisztert, Yvette Coopert, aki az előző kormánynak egy viszonylag sikeres tagja volt. Ha nem tartja meg, akkor szintén a Miliband-fivérek közül választhat, de nagy külpolitikai fordulatra nem lehet számítani. Talán ez a két pozíció, ami a legérdekesebb lehet – mondta Gálik Zoltán.
A kérdésre, hogy mi a kinevezés menete, hogyan zajlik, a szakértő elmondta: mivel az utóbbi 16 évben lassan 7 miniszterelnök is forgott, egyre jobban ismerjük a procedúra lezajlását.
A miniszterelnöknek be kell mennie az uralkodóhoz, vagyis most III. Károlyhoz, ott be kell jelentenie a lemondását, és követi őt a következő miniszterelnök-jelölt, aki bejelenti, hogy ő stabil kormányt tudna vinni, és akkor a király megbízza, hogy betölthesse a pozíciót és megkezdje a kormányalakítást.
Ez gyakorlatilag egy óra alatt le szokott zajlani, de közben nem áll meg az élet az Egyesült Királyságban, a kormány gyakorlatilag folyamatosan hatalmon van.
Burnham programja, illetve az új munkáspárti programelemek mellett volt még egy érdekes hír a napokban. Michel Barnier, az Európai Bizottság egykori Brexit-ügyi főtárgyalója még júniusban azt mondta, hogy az Európai Unió ajtaja nyitva áll Nagy-Britannia előtt, ha az ország a jövőben ismét csatlakozni kívánna az EU-hoz. A kérdésre, hogy létezhet-e ilyen forgatókönyv, a szakértő azt mondta:
két éve, amikor a Munkáspárt megnyert a választásokat, a programjában nem szerepelt az, hogy európai uniós tagságot keresne,
nem szerepelt, hogy visszalépne a vámunióba vagya közös piacba. Viszont a fokozatos közeledés egy kiemelt prioritása volt a Starmer-kormánynak. Itt a folytatás várható Gálik Zoltán szerint.
Három olyan nagy terület van, ahol elkötelezettek vagyunk egymáshoz, és ahol jelenleg is tárgyalások folytak:
- agrárpolitikai, élelmiszerpolitikai, állategészségügyi szabályozásokat próbálunk közelíteni, hogy egyszerűbb legyen a kereskedelem az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.
- A másik nagyon fontos ügy az ifjúsági mobilitási kérdések: az Egyesült királyság visszatérése az Erasmushoz, illetve az, hogy könnyítetten tudjanak Európából az Egyesült Királyságban tanulni a fiatalok,
- a harmadik ügy a biztonság és a védelempolitika,
ami Ukrajna miatt az egyik legerősebb politikai híd lehet a két terület között, hiszen az Egyesült Királyságnak képességei, az Európai Uniónak pedig ambíciói vannak, és itt is nagyon szoros együttműködésre lehet számítani – mondta el Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az infoRádióban a hétfői brit miniszterelnök-váltásról.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.