Laj Csing-tö a nap folyamán Tajpejben elmondott beszédében azt emelte ki, hogy „a tajvani függetlenség” azt jelenti, hogy a sziget se nem tulajdona, se nem alárendeltje a pekingi vezetésnek, és csak a tajvani lakosság dönthet a saját jövőjéről.
Az elnök felidézte: a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) 1999-ben határozatot fogadott el arról, hogy Tajvan szuverén és független ország Kínai Köztársaság néven, és pártjának e politikája azóta változatlan. Hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is érvényesnek tartja azt, hogy Tajvan szuverenitását nem sérthetik meg, a szigetet nem csatolhatják el, és jövőjéről saját lakosságának kell döntenie.
„Mindenki számára egyértelmű, hogy a 'tajvani függetlenség' kifejezés valójában azt jelenti, hogy Tajvan nem a Kínai Népköztársaság része” – húzta alá a DPP alapításának 40. évfordulóját ünneplő rendezvényen. „Arra utal, hogy a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság nem állnak alá-fölérendeltségi viszonyban” – fűzte hozzá.
„Tehát teljesen egyértelmű: a Kínai Köztársaság már 70-80 éve jelen van Tajvanon, és mára már egybeolvadt Tajvannal” – jelentette ki Laj Csing-tö. „Akár Kínai Köztársaságnak, akár Tajvannak hívjuk, alapvetően, függetlenül attól, hogy nemzetközi szinten hogyan neveznek minket, ez ránk utal: Tajvan, Pengu, Kinmen és Macu 23 millió lakosára” – utalt az elnök Tajvanra és a hozzá tartozó kisebb szigetekre.
Peking Tajvant Kína részének tekinti, a Tajvan-kérdés rendezését pedig kizárólag belügyének tartja.
Donald Trump amerikai elnök május 13. és 15. között tett hivatalos látogatást Kínában, amerikai elnökként 2017 óta most járt először az országban.
Pénteken Trump kijelentette, hogy még nem döntötte el, támogatni fog-e egy nagyobb fegyvereladást Tajvan számára. Különösen a Fox News hírtelevíziónak tett azon kijelentése keltett figyelmet, hogy „nem akarjuk, hogy valaki azt mondja: törekedjünk a függetlenségre, mert az Egyesült Államok mögöttünk áll”. Olyat is nyilakozott, amit úgy lehetett érteni, hogy nem akarnak megvívni egy háborút 9500 mérföldre Amerikától.
A nyilatkozatok bizonytalanságot keltett az Egyesült Államok jövőbeli támogatását illetően a demokratikusan kormányzott sziget számára, sokan úgy értékelték, hogy az Egyesült Államok tulajdonképpen „feladta” Tajvant.
A szigetországnak kulcsfontosságú szerepe van a világ csúcstechnológiai iparágaiban, különösen a chipgyártásban.
Az iráni háború és az orosz–ukrán háború sokak számára felkeltette azt a félelmet, hogy a nagyhatalmak lekötöttsége miatt most Kína úgy érzeheti, hogy szabad keze van az általa szakadár szigetnek tekintett Tajvan elfoglalására.