Kutató a holland választásokról: akár fél évig is tarthat a kormányalakítás, olyan bonyolult a helyzet

Szoros eredményt hozott a hollandiai parlamenti választás, a szavazatok 99,7 százalékának összesítése után mindössze 1984 vokssal vezet a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV) a liberális 66-os Demokraták (D66) előtt, és mindkét párt 26 mandátumra számíthat a parlament 150 tagú alsóházában. A részvételi arány 78,4 százalékos, ami némileg magasabb a 2023-as választások 77,8 százalékos részvételénél. A 38 éves Rob Jetten vezette D66 az előző választásokhoz képest 17-tel több mandátumot szerezhet, míg Geert Wilders pártja, a PVV 11 képviselői helyet vesztett.

A jobboldali centrista Szabaddemokrata Néppárt (VVD) 22 mandátumot szerzett, őket követi a Zöldek és a Munkapárt baloldali szövetsége (GroenLinks-PvdA) 20 képviselői hellyel. A jobboldali, euroszkeptikus Helyes Válasz 21 párt (JA21) 9 képviselővel számolhat. A radikális jobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt akár 7 képviselőt is delegálhat a parlamentbe, illetve a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 18 képviselőt küldhet a törvényhozásba. A Keresztény Unió (CU) a jelenlegi számítások szerint 3 mandátummal rendelkezik, a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) pedig 4 helyet kap. A hivatalos végeredményt a központi választási bizottság (Kiesraad) hirdeti ki, várhatóan a jövő héten, miután minden jegyzőkönyvet ellenőriztek.

„A holland választási rendszer teljesen arányos, a pártok a szavazatarányuknak megfelelő számú mandátumot kapnak, és ez rendkívül fragmentált pártrendszert eredményez, emiatt mindig koalíciós kormányok alakulnak, és alapvetően ez okozza a gondokat is, mert

akár 3-4-5 párt kell alakítani ahhoz, hogy meglegyen az abszolút többség a parlamentben, és ez belső feszültségekkel jár”

– mondta az InfoRádióban Harb Jad Marcell. A Magyar Külügyi Intézet kutatója jelezte, ezúttal is várhatóan 15 párt jutott be a parlamentbe, ezek közül 5-6 igazán jelentős, de valószínűleg kisebb pártokat is be kell vonni a koalícióba.

A fontos szereplők közül a szakértő szerint jelentős veszteséget szenvedett el a korábbi Európai Bizottság-alelnök, Frans Timmermans vezette Munkáspárt, amely már két éve sem tudott kormányra kerülni, most pedig további öt mandátumot bukott, de Geert Wilders pártja is 11 mandátummal kapott kevesebbet, mint ahány parlamenti helye eddig volt. Harb Jad Marcell kiemelte, az utolsó felmérések is azt mutatták, hogy ezúttal a PVV nem fog fölényesen nyerni, de azt nem jelezték előre, hogy ennyivel gyengébben fog szerepelni, mint 2023-ban.

„Wilders visszaesése alapvetően annak köszönhető, hogy az előző választás után létrejött négypárti koalíciós kormányban, amelyben ő volt a legerősebb, úgy viselkedett, amit a többi párt nem tekintett megfelelőnek, és végül Wilders borította fel azt a kormányt túlzott követeléseivel, és úgy tűnik, hogy ez a választóknak se tetszett, inkább egy konstruktívabb pártot igyekeztek keresni, és sokan mentek át a jobboldali liberális VVD-hez, vagy az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládban levő JA21 nevű párthoz” – mondta a kutató.

Az erőviszonyok alapján úgy látja, hogy a legalább 76 fős parlamenti többséget egy alapvetően jobboldali kormány szerezheti meg, amelyben azonban benne lehet a korábbi eredményéhez képest 17 új parlamenti helyet szerző balliberális D66. Szintén kormánypárt lehet a kereszténydemokrata CDA és a jobboldali liberális VVD, Mark Rutte volt miniszterelnök, jelenleg NATO-főtitkár pártja, valamint a JA21.

A mindössze 38 éves Rob Jetten vezette D66 meghatározó szereplő lett a holland parlamentben, a párt a két legfontosabb kampánytéma közül a bevándorlásban nem fogalmazott meg szigorú álláspontot, viszont a lakhatási válság kezelésére ambiciózus tervei vannak: új városokat, sőt egy új lakószigetet is építenének – magyarázta Harb Jad Marcell.

A várhatóan bonyolult pártösszetétel miatt a kutató szerint hosszú kormányalakítás várható, véleménye szerint akár kétszáz napot is igénybe vehet, mire új kormánya lesz Hollandiának.