- Németország szigorít, Európa pedig belső viták elé néz – van-e jövője a migrációs paktumnak?
- Nemcsak a menekültekkel, már a rendőrökkel is meggyűlhet a baja a német belügyminiszternek
- Lázad a német rendőrség a megszigorított határellenőrzés terhei miatt
- Szakértő: ez egy külpolitikai német kancellárság lesz, amelynek azonnali eredményeket kell produkálnia
A bevándorláspolitika átalakítása volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) egyik legfőbb ígérete a februári, németországi előre hozott szövetségi választásokat megelőző kampányban. A CDU/CSU pártszövetség végül a Szociáldemokrata Párttal (SPD) lépett koalícióra. A fekete-vörös koalíció a bevándorláspolitika gyökeres átalakításával kezdte meg a kormányzást Friedrich Merz vezetésével. A Migrációkutató Intézet az azóta eltelt első két hónap tapasztalatait összegezte egy tanulmányban.
A tanulmány szerzője, Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban elmondta: a német bevándorláspolitika megreformálása tulajdonképpen az új német kormány május 6-i megalakulásával kezdetét vette, azóta sorra jelentik be a szigorításokat, illetve a különböző intézkedéseket. Az első ilyen rendelkezések egyikeként Alexander Dobrindt belügyminiszter bejelentette, hogy az egyik 2015-ös kormányrendelet visszavonásával lezárják a szárazföldi határt a dokumentumok nélkül érkező migránsok, köztük a menedékkérők előtt. A következő lépés a határvédelem fokozása volt: további háromezer rendőrtisztet vezényeltek a német határszakaszokra, így nagyjából 13-14 ezer főre emelkedett a határon szolgálatot teljesítő német rendőrtisztek száma.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője a legfontosabb intézkedések közé sorolta még azt is, hogy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) még a fekete-vörös koalíció hivatalba lépése előtt, április 8-án leállította a nemzetközi befogadási programokat. A legújabb fejlemény pedig az, hogy a német parlament múlt pénteken elfogadta azt a javaslatot, amely szerint
a kiegészítő védelemben részesülő migránsok számára két évre felfüggesztik a családegyesítést.
A szavazás során 444-en értettek egyet a jogszabálytervezettel, 133 képviselő viszont elutasította, így a Bundestag végül elfogadta a törvénymódosítást. Dócza Edith Krisztina ugyanakkor hozzátette: a szociáldemokraták közül az elmúlt napokban többen megerősítették, hogy csak a koalícióhoz való lojalitásuk miatt szavazták meg a javaslatot.
Az elemző megjegyezte: az eddigi tapasztalatok alapján a CDU/CSU pártszövetség az elmúlt két hónapban igyekezett tartani a kampányígéreteit, de az SPD-vel gyakoriak a súrlódások. Dócza Edith Krisztina úgy fogalmazott, az uniópártok „soha nem látott” szigorításokat lengettek be még az év elején a bevándorláspolitikával kapcsolatosan, és bár a szociáldemokraták látványosan nem tesznek nekik keresztbe, de jól láthatóan megpróbálják valamelyest „visszafogni” Friedrich Merzet.
További jogszabályváltozások is várhatók a jövőben, melyek közül az elemző kiemelte, hogy hamarosan a Bundestag elé kerülhet az előző koalíció által bevezetett gyorsított honosítás eltörlése, ami lehetővé tette, hogy a Németországban élő harmadik országbeli állampolgárok három év németországi tartózkodás után kérvényezhessék az állampolgárságot. Ezt a kérdést is tárgyalták pénteken a parlamentben, de a belügyi bizottság még vizsgálja a gyorsított honosítás eltörlésének lehetőségét. A következő hetekben újabb egyeztetéseket tartanak a témában, majd ezt követően a plenáris ülésen szavazhatnak róla a képviselők. Dócza Edith Krisztina az alapján, hogy az érintett migránsok családegyesítésének felfüggesztését megszavazta a Bundestag, arra számít, hogy várhatóan eltörlik a gyorsított honosítást is.