Az amerikai kormány kezét hetek óta a washingtoni képviselőházi blokád köti meg, Washington egyelőre képtelen újabb segélyek folyósítására. Az ARD közszolgálati televízió szerint Joe Biden és Olaf Scholz erejéből csupán arra telt, hogy közös nyilatkozatban foglaljanak állást Ukrajna támogatása mellett. Mindenesetre a kancellár reményét fejezte ki, hogy az amerikai katonai segítség fenntartható.
Scholz arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben a kongresszusban nem sikerül megfelelő döntést hozni, az ukrán fegyveres erők védelmi képessége komoly veszélybe kerül. Németország az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb és legfontosabb fegyverszállítója. Scholz szerint az ostromlott országnak nyújtott, illetve kilátásba helyezett katonai támogatás értéke meghaladja a 30 milliárd eurót, míg az amerikai támogatás jóval 40 milliárd euró felett van. A kancellár az év elején felszólította az uniós tagországokat – elsősorban Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot – az Ukrajnának nyújtandó támogatás növelésére.
A The Wall Street Journal című amerikai napilapban megjelent írásában ismét óvta Ukrajna szövetségeseit attól, hogy felhagyjanak Kijev katonai és pénzügyi támogatásával, vagy akárcsak csökkentsék azt.
"Ha nem cselekszünk, hamarosan egy olyan világban ébredhetünk fel, amely még instabilabb, fenyegetőbb és kiszámíthatatlanabb, mint a hidegháború idején volt"
– fogalmazott Scholz az amerikai lapban.
A kancellár washingtoni látogatásánál sokkal inkább foglalkoztatja mind a német politikusokat és a sajtót Donald Trump hétvégi nyilatkozata. A volt elnök és Joe Biden valószínű novemberi kihívója ugyanis egy kampányrendezvényen azzal fenyegette a NATO-partnereket, hogy hatalomra kerülése esetén az Egyesült Államok nem áll ki mellettük, ha nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. Trump felidézte egy korábbi nyilatkozatát, amelyben a védelmi költségvetésre és azzal kapcsolatban egy "nagy országra" utalt, anélkül, hogy megnevezte volna. Magas rangú német politikusok ugyanakkor úgy értelmezték, hogy
a figyelmeztetés Németországnak szólt.
A német kormány transzatlanti koordinátora, a szabad demokrata Michal Link a Der Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva rendkívül élesen bírálta Trumpot: a volt elnököt "kiszámíthatatlannak, gátlástalannak és megbízhatatlannak" nevezte.
A korábbi külügyminiszter, a szociáldemokrata Sigmar Gabriel szerint Trump kijelentése valójában kimondatlan meghívást jelent Vlagyimit Putyin orosz elnök számára a a NATO tesztelésére.
Az ellenzéki konzervatív CDU külpolitikai felelőse, Norbert Röttgen szerint Trump elnökválasztási győzelme "egzisztenciális válságba" sodorná a NATO-t, mert "tranzakciós ügyletként tekint a NATO-ra, azaz aki szerinte nem fizet eleget, azt az Egyesült Államok nem védi meg. Németországnak tudomásul kell vennie, hogy fel kell készülnie önmaga megvédésére, ráadásul egy olyan időszakban, amikor Európában háború dúl" – vélekedett a konzervatív politikus.
Több német hírportál idézte Frank-Walter Steinmeier államfőt, aki Trump szavait felelőtlennek nevezte. A nicosiai látogatáson tartózkodó államfő szerint ezek a kijelentések egyértelműen Oroszország kezére játszanak.
A német kormány helyettes szóvivője, Christiane Hoffmann ugyanakkor leszögezte, hogy Németország biztonság- és védelempolitikájában egyértelműen a transzatlanti szövetségre, a transzatlanti érdekközösségre támaszkodik. "Németország biztonságát csakis a NATO garantálhatja" – tette hozzá. A szövetségi kormány természetesen tudomásul vette Trump kijelentéseit – tette hozzá.