Elemző: 2016-ban volt legutóbb annyira súlyos az illegális migrációs helyzet, mint most

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) legfrissebb jelentése szerint az év első felében mintegy 519 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, ez 28 százalékos növekedés 2022 első félévéhez képest. Vargha Márk azt mondta az InfoRádióban, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex felmérését is érdemes figyelembe venni, hogy jobban megismerhető legyen a jelenlegi helyzet. Utóbbi szervezet vizsgálja azt, hányan érkeznek az egyes európai országok partjaihoz és a szárazföldi határokhoz. A Frontex jelentéséből kiderül, hogy elsősorban az olaszországi helyzet miatt rekordot ért el az érkezők száma. Az elemző tájékoztatása szerint

az irreguláris migráció szempontjából legutóbb 2016 februárjában volt olyan súlyos a helyzet Európában, mint az idei nyáron.

A másik ügynökség, az EUAA a menedékkérelmeket figyeli. Az egy év alatt bekövetkezett 28 százalékos növekedést az EU 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban regisztrálták. Vargha Márk közölte: 2020-ban, a koronavírus-járvány idején 485 ezer menedékkérelmet igényeltek, ami 2013 óta a legalacsonyabb szám volt. 2021-ben ez felemelkedett 648 ezerre, 2022-ben pedig 966 ezerre.

A legnagyobb számban a helyi polgárháború óta a szír nemzetiségűek folyamodnak menedékkérelemhez. A szakértő előrejelzése szerint ha a mostani tendencia folytatódik, 2023 végére meghaladhatja az egymillió főt az igénylők száma, akik közül az élen álló szírek 66 600 kérelmet adtak be eddig. Őket követik az afgánok 55 ezer beadvánnyal. „Ami érdekes, hogy az elmúlt években egy olyan trend alakult ki, amely szerint a venezuelaiak, a kolumbiaiak és valamivel kisebb mértékben a peruiak is egyre több kérelmet adtak be. A törökök, a bangladesiek és a pakisztániak vannak még az élbolyban” – magyarázta.

Vargha Márk kiemelte: a kritikus olaszországi helyzet azért alakult ki, mert Tunéziából nemcsak tunéziaiak érkeznek nagy számban a dél-európai ország partjaihoz, hanem

a tunéziai folyosót kihasználva elefántcsontpartiak és guineaiak is.

A kérelmek száma előbbiek esetében több mint kétszeresére, míg utóbbiakat nézve 60 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az elemző szerint a kibocsátó országokban normalizálni kellene a helyzetet, hatékonyabb menekültügyi politikára lenne szükség, de ennek csak nagyon lassan lehetnek igazi eredményei. Hozzátette: a Hungary Helps Program keretében a magyar kormány is igyekszik segítséget nyújtani segélyekkel, adományokkal, hogy az alapvető életfeltételek minél több helyen biztosítva legyenek. „Ahhoz, hogy mérsékeljük a migrációs folyamatokat, nagyon sok pénzre van szükség, akkor is, ha Magyarország nem volt gyarmattartó ország, így másfajta felelőssége van a harmadik világ, illetve a globális dél iránt” – fogalmazott.

A szakértő azt mondta, mindenképpen pénzbe kerül a migráció, akkor is, ha „nem vagyunk készek fogadni migránsokat Magyarországon.”

Hol folytatják életüket az ukrán menekültek?

Teljesen más kategóriába esik az Ukrajnából az orosz agresszió elől menekülők ügye. Vargha Márk meglátása szerint jelenleg még nem lehet tudni, hogy ők új otthont keresnek-e Európában, vagy ha egyszer véget ér a háború, hazamennek-e. Korábban végeztek egy felmérést Törökországban a szíriai menekültek helyzetét vizsgálva. A kutatás annak járt utána, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a szírek már annyira otthon érezzék magukat Törökországban, hogy ne kívánjanak visszatérni a hazájukba. Hasonló felmérés készülhet majd a közeljövőben az ukrajnai menekültek tekintetében is, akkor lehet erről konkrétumokat megtudni.

Vargha Márk szerint ha valakik frissen menekülnek el egy háború sújtotta országból az első biztonságos országba, akkor még biztosan a gondolataik között van az, hogy valamikor szeretnének hazatérni. Az említett törökországi kutatás azonban éppen azt támasztotta alá a szíriai családok esetében, hogy amint a gyerekek elkezdtek török iskolába járni, megtanulták a nyelvet és

beilleszkedtek az ottani közösségbe, már egyre kevésbé gondoltak arra, hogy „visszamenjenek egy lerombolt országba újjáépíteni az életüket”.

Az ukrajnai menekülthelyzet elsősorban három országot érint középtávon. Eddig több mint 4,1 millió civil hagyta el Ukrajna területét az orosz agresszió miatt. Az egyik ilyen érintett állam Németország, ahová az összes kedvezményezett 28 százaléka érkezett. Az ukrán menekültek 24 százaléka jelenleg Lengyelországban, míg 9 százalékuk Csehországban tartózkodik. „Ha sokáig velünk marad a háború, akkor egyre több országnak kell majd brüsszeli szinten is segítséget nyújtani, hiszen a hazatérésre egyhamar nem fog sor kerülni” – összegzett az elemző.