Nigerben július 26-án a hadsereg vette át a hatalmat és azóta is őrizetben tartják Mohamed Bazoum megválasztott elnököt. A külföldi állampolgárokat folyamatosan menekítik ki az országból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden arról adott tájékoztatást, hogy sikeresen evakuáltak egy magyar állampolgárt Nigerből. Az olasz hadsereg vezetésével megvalósult nemzetközi akcióban közel száz embert tudtak kimenekíteni az afrikai ország fővárosából, Niameyből.
Magyarország és Niger történetének első hivatalos állami delegációja májusban tett látogatást a Száheli-övezet kulcsországában, a küldöttség vezetője Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára volt. A politikus az InfoRádióban elmondta: a nigeri kormányzat akkor nyitottan fogadta őket és
azt tapasztalták, hogy egy stabil államba érkeztek meg.
Ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a Száheli-övezetben sűrűn buknak meg az egyes kormányok és elszaporodtak a fegyveres konfliktusok.
Az államtitkár ritka kivételnek nevezte Nigert, mivel a jelenleg fogságban lévő Mohamed Bazoum elnök 2021-ben demokratikus úton, békés körülmények között került hatalomra. „Ez egy ritka kincs ebben a régióban.” Hozzátette: már a májusi látogatásuk alatt érzékelhető volt, hogy a stabil államhatalom mellett jelentős biztonsági kihívásokkal küszködnek. A környező országokból ugyanis főként iszlamista terrorszervezetek rendszeresen behatoltak az országba, valamint
a helyi lakosság élelmiszer-ellátása jelenleg is komoly veszélyben van.
A 26 milliós, nyugat-afrikai országot erősen sújtja az elsivatagosodás, ami egyre nehezebb helyzetbe sodorja a társadalmat.
Komoly válságot idézhet elő a régióban, hogy Mali, Burkina Faso és Szudán után a Száheli-övezet egyik legjelentősebb és legnagyobb országa, Niger is az összeomlás szélére került. Az ottani történések hatást gyakorolhatnak Európára, azon belül Magyarországra is. Azbej Tristan közölte: Niger egy migrációs forrásrégió és egyben tranzitország. A Közép-Afrikából útra kelő menekültek Nigeren keresztül haladnak tovább Európa és a Földközi-tenger irányába. „Egy stabil állam még valamennyire vissza tudta fogni ezt a migrációs áramlatot.”
A biztonságpolitikai elemzők szerint ha állandósul a jelenlegi válsághelyzet Nigerben, akkor akár 100 milliós migrációs áradat is indulhat az európai kontinens felé. Az államtitkár úgy látja, ekkora embertömeget már nem lehet megállítani,
ez pedig biztonsági válsághoz, valamint humanitárius katasztrófához vezethet.
A magyar kormány korábban – több más uniós ország vezetőihez hasonlóan – kinyilvánította, hogy elsősorban a küldő országokban kell visszaszorítani a migrációt, ennek érdekében a magyar kabinet közös európai fellépést sürget. A magyar vezetők felismerték a Száheli-övezet jelentőségét és éppen ezért Azbej Tristan tájékoztatása szerint a magyar kormány elkezdte növelni politikai, diplomáciai jelenlétét Nigerben és Csádban.
Hazánk a megfelelő humanitárius segélyezés érdekében a Hungary Helps Program keretében projekteket indított Nigerben, valamint múlt hónapban Niger és Magyarország honvédelmi minisztere aláírtak egy védelmi megállapodást. „Ezek a partnerségek most veszélybe kerültek, így a figyelmünk és a tekintetünk az utolsó bástya irányába, Csád felé fordul” – fogalmazott a politikus.
Azbej Tristan egy hónappal ezelőtt – szintén delegációvezetőként – Csádban járt, ahol ugyancsak humanitárius és fejlesztési programokat indítottak. Hozzátette: az európai szövetségesek figyelmét is felhívják a térség jelentőségére. „Az egy kedvező jel, hogy a nigeri államcsíny és válság kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök mellett Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője is elítélte a puccskísérletet és az azonnali békés rendezése szólította fel a nigeri puccsistákat” – mondta az államtitkár az InfoRádióban.