Az EB pénteken döntött arról, hogy felszólítja Magyarországot a nemzeti jogszabályainak az elősegítésről szóló uniós csomaggal való összehangolására, és a felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Álláspontjuk szerint sérült azon magyar uniós kötelezettség, hogy hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetni a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás (azaz migránscsempészés) bűncselekményéért. Azt írták, Magyarország megsértette a szóban forgó bűncselekmények miatt kiszabott büntetésekre vonatkozó szabályokat is - derül ki az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleményéből.
A gond a "reintegrációs őrizet" és az embercsempészek szabadon bocsátása (a problémáról az Infostart is beszámolt korábban itt és itt).
Az uniós összegzés szerint 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el, amely rendelkezik a csempészet bűncselekményeivel kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átalakításáról. Ez azt jelenti, hogy az elítélt személyeket szabadon bocsátják, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték volna le. Ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos lakóhelyükön vagy az állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a „reintegrációs őrizetet”. A kormányrendelet a Magyarországon kívüli „reintegrációs őrizet” feltételeire és nyomon követésére, illetve végrehajtására vonatkozóan nem tartalmaz további szabályokat. A bizottság úgy véli, hogy
a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.
Ezért az Európai Bizottság felszólító levelet küld a magyar kormánynak.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben a szervezet nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
A bizottság emellett pénteken úgy határozott, hogy
az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot
az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt. A szervezet úgy véli, hogy ezek a nemzeti intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak, ennélfogva nem felelnek meg az uniós garantált letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a kényszerítő bírságokat megállapító intézkedést nem jelentették be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszaki szabályok tervezeteit.
Új szakaszba lépett az eljárás az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatt: az EB indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben felszólítja a magyar hatóságokat annak biztosítására, hogy a fa- és szénalapú energiahordozókra vonatkozó nemzeti intézkedéseik megfeleljenek az uniós jognak.
A magyar intézkedések olyan előzetes bejelentési rendszereket vezettek be, amelyek lehetőséget adnak a hatóságok számára az energiahordozók kivitelének megakadályozására. A bizottság álláspontja szerint ezek az intézkedések a belső piacon a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatásúak és így ellentétesek az uniós szabályozással - olvasható a közleményben.
Magyarország az állásfoglalás szerint megsértette az egységes piac átláthatóságával kapcsolatban szabályozott szünetelési időszakot is azáltal, hogy ezeket az intézkedéseket a bejelentést követően anélkül fogadta el, hogy lehetőséget biztosított volna a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy visszajelzést adjon. Emellett a leírtak szerint a Magyarországról harmadik országokba irányuló exportra is alkalmazott korlátozás hatással van az e harmadik országokkal folytatott kereskedelemre is.
Magyarországnak ebben az ügyben is két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az indokolással ellátott vélemény alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket. Ha erre nem kerül sor, a bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen.
(A nyitókép illusztráció.)