- Azonnal munkába állt a felrobbantott gátnál a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
- Szakértő a gátrobbantásról: fel van adva a lecke a zaporizzsjai erőmű üzemeltetőinek
- '35-70 település' - Az ukrán elnök tudott róla, hogy 2022-ben aláaknázták a gátat
- Gát - Az ENSZ 'majdnem kimondja', hogy mi történt, az EU konkrét
- Ukrán kormányreakció a gátszakadásra: újabb szankciók!
- Gátrobbantás - 'Nem véletlen, hogy erre most került sor'
- Mégsem akkora a baj a kahovkai gátnál az oroszok szerint - videókon, ahogy ömlik a víz
- Ez volt Csernobil után a második legnagyobb természeti katasztrófa
- Gátrobbantás: Nova Kahovkát elérte az áradás - videók
A keddi kahovkai gátszakadás után a víz órák alatt elárasztott egy sor települést, a Herszonhoz közeli katasztrófa elől tízezrek menekülnek, hivatalos ukrán közlés szerint 35-70, más információk alapján 14 település van végveszélyben, egy állatkert is megsemmisült, nem mellékesen pedig épp a zaporizzsjai atomerőmű hűtéséhez használt víz lett oda, ami szakértők szerint további katasztrófával is fenyeget.
Mint az Infostart hírül adta, humanitárius ügyben a térségben tartózkodik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet csapata, de a tragédia hírére azonnal átállt a Mikolajev felé menekülő lakosság fogadására, elszállásolására, ellátására. A szervezet vezetőjét, Lehel Lászlót szerdán is elértük telefonon.
"Mikolajevbe vittünk egy jelentős, 5 tonnás segélyszállítmányt, ott ért bennünket a katasztrófa híre 40-50 kilométeres távolságból. Elindult a szám kedden 10 ezer emberről, 10-12 településről, most már nem ennyiről van szó, hanem
60-80 településről és 40 ezer emberről, ráadásul az oroszok által megszállt területekről nincsenek is információink"
- számolt be Lehel László.
Mint mondta, két irányban zajlik a mentés - evakuálás -, az emberek viszont "nagyon-nagyon ott akarnak maradni" például Herszonban, ahol erre részben lehetőség is van, részben viszont Mikolajevba mennek. A másik irány: a megyék összefogtak, és a Mikolajevba érkező tömegeket elkezdték szétosztani maguk között.
"Tudunk segíteni, segítünk is ezeken a gyűjtőpontokon, ahová az emberek megérkeznek a csomagjukkal, háziállatukkal, és busszal viszik őket tovább, ahol ellátják őket. Vannak városok, sportcsarnokok, ahol van kapacitás" - írta le a helyzetet.
Az ember - megfogalmazása szerint - "fogja a fejét, hogy
hol van a határ, amit még el lehet viselni
a tragédiák sorában".
"Ott van a háború egy éve, az ember elmenekül, majd visszamegy, mert visszafoglalták az ukránok. Újra akarja kezdeni az életét, erre elvisz mindent a víz. Nem lehet ehhez hozzászokni. A víz esetében több balatonnyi vízről beszélünk" - folytatta.
A szervezettséggel kapcsolatban úgy látja, az ukrán hatóságok nagyon komolyan veszik a helyzetet, idejekorán elkezdték szervezni, hogy a menekülőket irányítani tudják, de sok buszra van szükség, a betegekhez pedig mentőre, sok speciális igény merül fel, amire egy rendszernek nem olyan könnyű gyorsan válaszolni.
"Azt látom, hogy nagy az összefogás, és próbálnak az emberek egymáson segíteni" - összegzett Lehel László.
A víztisztítás szerinte komoly gond lesz;
az emésztőgödrök el vannak öntve, "óriási ökológiai katasztrófa következett be, aminek a súlya ma még nem is látszik". Elsősorban kis egészségügyi és élelmiszercsomagokat állítanak össze, amelyeket azonnal tudnak használni a menekültek, amíg úton vannak.