Bekéretik...
Lettország május 5-én bekéreti az orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hevesen bírált kijelentései és a moszkvai diplomáciai tárca "elfogadhatatlan antiszemita nyilatkozatai" miatt - közölte kedden Edgars Rinkevics, a balti állam külügyminisztere Twitter-oldalán. Rinkevics szerint a balti ország tiltakozását is ki fogja fejezni az elhangzottak miatt. Az orosz külügyminisztérium előzőleg a közösségi médiában kommentárt tett közzé, miszerint Jaír Lapid izraeli külügyminiszter "történelmietlen" kijelentései nagymértékben magyarázzák az izraeli hatóságoknak "a kijevi neonáci rezsimet támogató irányvonalát". Az orosz diplomáciai tárca arra reagált, hogy hétfőn az izraeli külügyminisztériumba bekérették Oroszország nagykövetét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter interjúja miatt, amelyet a Mediaset olasz tévétársaságnak adott. Ebben arra az elterjedt érvelésre reflektálva, hogy Ukrajnában nem lehet nácizmus, mert az államelnök, Volodimir Zelenszkij zsidó származású, azt állította, hogy Adolf Hitler náci diktátor részben zsidó származású volt. Emellett, mint azt a kommentárban írták, "az elnök zsidó származása nem jelent garanciát arra, hogy megvédi az országban burjánzó neonácizmustól", mert a szintén zsidó gyökerű Egils Levits lett államfő is "sikeresen nyújt fedezéket" a Waffen SS rehabilitációjának hazájában. (MTI)
Rakéta csapódott be Kárpátalján
A kárpátaljai kormányzó tett erről bejelentést a Telegramon.
Biztonságban a mariupoli menekülők?
Több mint 150 civil menekült megérkezett a Donyeck megye déli részében lévő mariupoli Azovsztal acélműből az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába - közölte kedden Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora. "Megkönnyebbülten nyugtázom, hogy az evakuálási művelet Mariupolból sikeresen befejeződött. Gondolok mindazokra, akik a blokád alatt lévő városban maradtak. Mindent megteszünk, hogy segítsünk nekik is" - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Lubrani Twitter-üzenetét. A jelentés szerint 156 civil lakos érkezett meg öt autóbuszon. A menekültek még vasárnap indultak útnak, hétfőn azonban egy Mariupol melletti orosz ellenőrző pontnál várták, hogy befejezzék az ellenőrzésüket, és onnan csak kedd reggel tudtak továbbindulni Zaporizzsja felé. Korábban Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre kimenekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Emlékeztetett, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre. Jenver Ckitisvili, az Azovsztal vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az üzem területén lévő öt óvóhely alkalmas akár atomtámadás esetén is védelmet nyújtani. Szavai szerint az összekötő alagutak mennyezete és a felszín között legalább nyolc méter van, de a bunkerek még ettől is mélyebben vannak. Elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kitörése előtt az üzem alkalmazottai jelentős mennyiségű ivóvíz- és élelmiszerkészletet halmoztak fel a bunkerekben. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez segített Mariupol védőinek és a civileknek abban, hogy ott életben maradjanak az orosz bombázások alatt. Kiemelte, hogy tudomása szerint jelenleg mintegy 300 civil tartózkodik az üzem föld alatti óvóhelyein, köztük 30-40 gyermek. Ugyanakkor sok köztük a súlyos sebesült, akik szakképzett orvosi segítségre szorulnak. Közölte: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megpróbálta kihallgatni az üzem Oroszországba szállított munkásait, hogy megtudja, hol vannak az alagutak és a bunkerek bejáratai. Kedden az ukrán parlament második, végleges olvasatban is elfogadta a Moszkva-barát pártok ukrajnai tevékenységének betiltásáról szóló törvényt. Az indítványt 330 képviselő szavazta meg a 451 tagú törvényhozásban. Olena Suljak, a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép szolgája párt képviselője elmondta, hogy a törvény azoknak a pártoknak a betiltásáról szól, amelyeknek a programja vagy tevékenysége az Ukrajna elleni fegyveres agresszió jogszerűségének igazolására, elismerésre, illetve tagadására irányul, beleértve Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának belső konfliktusként, polgárháborúként való bemutatását, Ukrajna részleges orosz megszállásának tagadását, az Ukrajna elleni fegyveres agressziót elkövető személyeket, az Oroszországi Föderáció fegyveres alakulatainak tagjait, más illegális fegyveres csoportokat, zsoldoscsapatokat vagy a megszállók által kinevezett helyi vezetés tagjait dicsőítik, tetteiket igazolni próbálják. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) megszüntette több Moszkva-barátnak tartott ukrajnai párt a működési engedélyét, köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform - Az életért pártét is, amelynek egyik vezetője a Vlagyimir Putyin orosz elnök "komájaként" emlegetett, hazaárulás gyanújával perbe fogott Viktor Medvedcsuk dúsgazdag oligarcha. A párt képviselőcsoportja április 14-én beszüntette munkáját a parlamentben. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága nyilvánosságra hozta, hogy értesülései szerint az orosz katonák körében az a hír terjed, hogy szeptemberig folytatódhatnak Ukrajna területén a harci cselekmények. A főigazgatóság szerint Moszkva egyebek közt azt fontolgatja, hogy a déli megszállt területeket a 2014-ben önkényesen bekebelezett Krímhez csatolja és integrálja az orosz gazdasági térségbe. Oleg Krjusvkov, Szergej Akszjonov krími vezető egyik tanácsadója május 1-jén közölte, hogy kidolgoztak erre egy 2030-ig szóló tervet. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó kedden azt jósolta, hogy körülbelül két hét múlva Ukrajna számára kedvező, komoly változás lesz a Donyec-medencei frontvonalon, egyebek mellett a Nyugattól kapott segítségnek köszönhetően. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy legalább tízen meghaltak és 15-en megsebesültek Avgyijivkában egy kokszüzem elleni orosz tüzérségi támadás következtében. A lövedékek a műszakváltáskor hazatérni készülő, a buszmegállóban álló munkások közé csapódtak - tette hozzá. (MTI)
Nagy német atomvita: az emberek inkább halasztanának, a politikusok nem
Műszaki, jogi, politikai és kulturális indokok magyarázzák, hogy Németország miért nem tekinti a nukleáris energiát a jelenlegi energiaválság megoldási eszközének. Miközben Európa lázasan kutatja az orosz fosszilis energiakészletek pótlásának alternatíváit, Németország megingathatatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy az év végére bezárja a még működő három atomerőművét.
Hatalmasat lépett Románia az energiafüggetlenség felé vezető úton
Eddig az Egyesült Államoké volt a Fekete-tenger partjánál lévő készlet, most már a fele a románoké.
Lefüleltek egy gépet Moldova fölött
A Moldovához tartozó, függetlennek nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter melléki terület belügyminisztériuma kedden bejelentette, hogy Majak faluban terrortámadást kíséreltek meg egy pilóta nélküli légi járművel (UAV), amely robbanóanyaggal volt felszerelve. A tévé- és rádióközpontot a múlt heti antennarobbantások óta szigorúan őrzik. Hétfő éjjel a Dnyeszter melléki területen a határőrök egy drónt fedeztek fel, amelyet "semlegesítettek" - közölte a belügy Telegram-csatornáján. A tájékoztatás szerint a szakértők úgy vélik, hogy a drónt "ukrán oldalról indították". A belügyminisztérium szerint "a támadók szabotázsakciót terveztek". A célpontjuk az a hangár volt, ahol a rádióközpont transzformátorainak hűtésére szolgáló berendezések voltak. "Ha sikerült volna a terv, akkor a tévé- és rádióközpont fontos berendezései működésképtelenné váltak volna" - közölte a tárca. A belügyi sajtóiroda egy fotót is közzétett a drónról, valamint a robbanóanyagról. Az antennák múlt heti felrobbantásához páncéltörő aknákat és plasztilinon alapuló tölteteket használtak. A nyomozók tíz páncéltörő aknát és két kilogramm plasztikgyurmát foglaltak le a helyszínen. Korábban a tiraszpoli állambiztonsági minisztérium épületét is lőtték kézi gránátvetőkkel. Robbantások történtek egy katonai egység repülőterén is Tiraszpol, a terület fővárosának külterületén. Ezt feltehetően szintén drónok segítségével hajtották végre. Vagyim Krasznoszelszkij, a terület vezetője szerint a szabotázst Ukrajna területéről szervezték. Ebben a helyzetben a hatóságok a terrorfenyegetettség legmagasabb szintjét hirdették ki, és megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A mintegy félmillió lakosú "Dnyeszter melléki Köztársaság", amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kinyilvánította, hogy kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja. A térségben orosz "békefenntartók" is állomásoznak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése márciusban azt mondta ki, hogy a Dnyeszter-mellék orosz megszállás alatt álló moldovai terület. (MTI)
EU-s leválási ütemterv
Ez év végére akár kétharmadával is csökkenthető az orosz gáz importja, célunk pedig, hogy 2030-ra teljesen megszabaduljunk tőle - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Elmondta: az Európai Bizottság még ebben a hónapban tervezetet terjeszt elő arról, hogy az Európai Unió miként tudja 2022 végéig pótolni az orosz gázfelhasználás kétharmadát. Hozzátette: a bizottság minden nagyobb gázszolgáltatót megkeresett, hogy segítsen az orosz gáz pótlásában, és azt tervezi, hogy a gázfelhasználást lehetőség szerint megújuló energiával vagy energiamegtakarítással is helyettesítené. "Feltérképezzük azokat a problémákat, amelyeket a tagállamoknak meg kell oldaniuk az orosz gázszállítások helyettesítéséhez, valamint figyelmet fordítunk a gázinfrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek összehangolására a jelenlegi infrastruktúra optimalizálása érdekében" - tette hozzá. Simson megerősítette az Európai Bizottság szolidaritását Lengyelországgal és Bulgáriával, akiktől Oroszország megtagadta a gázszállítást, mivel nem voltak hajlandóak euró helyett rubellel fizetni. Mint mondta, e két uniós ország betartotta a szerződésben foglaltakat, a Gazprom viszont megszegte, ezzel is bizonyítva, hogy megbízhatatlan beszállító. "Készek vagyunk szolidárisan cselekedni, hogy a tagállamok maguk is segíthessenek a függetlenedésben azoknak országoknak, amelyek bizonytalan helyzetbe kerültek" - jelentette ki az uniós biztos. (MTI)
Johnson ajánlata
Nagy-Britannia több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést szállít Ukrajnának - közölte Boris Johnson brit miniszterelnök a kijevi parlament képviselőinek tartott, videókapcsolaton közvetített keddi beszédében. Johnson kijelentette azt is, hogy Ukrajna megnyeri az Oroszország által indított háborút. Szavai szerint ugyanis a Kreml alapvető számítási hibát, rettenetes baklövést követett el az invázióval. Úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök legyőzhetetlennek mondott háborús gépezete megtört az ukránok hazafiasságának és hazaszeretetének mozdíthatatlan akadályán. Hozzátette: az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért. A Downing Street ismertetése szerint a brit kormányfő kijelentette: Ukrajna a világ elé tárta Putyin történelmi léptékékű baklövését, azt az óriási hibát, amelyet csak egy önkényuralmi vezető követhet el. Boris Johnson szerint ugyanis egy vezető akkor szokott katasztrofális hibákat elkövetni, ha a félelem gerjesztésével uralkodik, elcsalja a választásokat, börtönbe veti bírálóit, elhallgattatja a médiát, csak talpnyalóira hallgat, és ha hatalmának immár nincs korlátja. Amit Putyin tett, az a demokrácia reklámja - tette hozzá. A brit miniszterelnök elmondta az ukrán törvényhozás tagjainak, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz hadműveletek elleni védelemhez. A csomagban az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés szerepel. Keddi beszédében Johnson elmondta azt is, hogy Nagy-Britannia már januárban, vagyis a háború kezdete előtt több repülőgépnyi rakományt szállított Ukrajnának új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekből (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). Hozzátette: London a következő hetekben Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának. A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának. Johnson hivatalának szóvivője szerint ezt az ukrán kormány kérte Londontól. Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű. (MTI)
Varga Judit benyújtotta a 10. alaptörvény-módosítási javaslatot
Az ukrajnai háborús helyzet miatt vált szükségessé a kormány szerint, és nagyobb mozgásteret biztosít a kabinetnek háború vagy humanitárius katasztrófahelyzet esetén.
Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-csatlakozását
Olaf Scholz német kancellár kedden a finn és a svéd miniszterelnökkel együtt tágyalt. A megbeszélés szünetében a német kancellár azt mondta: Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is "mindig számíthat Németország támogatására". A két ország "közeli szövetséges és szoros partner" az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell - tette hozzá Olaf Scholz. A német kancellár kiemelte: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.
Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához. Mint mondta: a háború megmutatja, hogy Oroszország nem tiszteli az Európa biztonságát garantáló alapelveket és a nemzetközi jogot, és befolyási övezetekre szabdalt világot akar, amelyben "az erősebbé az utolsó szó".
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök ugyancsak hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához. Minden lehetőséget mérlegelnek, és ugyan önállóan, nemzeti szinten döntenek, de szorosan egyeztetnek a szomszédos Finnországgal - mondta a svéd kormányfő.
Megérkeztek az első evakuáltak a mariupoli acélgyárból
Elért Zaporizzsjába az Azovsztal gyárból evakuált civilek első csoportja, írja a Guardian. A kimenekítettek több mint százan vannak, ezt a Nemzetközi Vöröskereszt osztotta meg Twitteren. Hétvégén az orosz-ukrán háborúban először nyílt humanitárius folyosó az Azovsztal acélgyár bunkerrendszerében ragadt civileknek. Ez azután történt, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kedden Moszkvában bejelentette, a szervezet „készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa emberi és logisztikai erőforrásait, hogy segítsen életeket menteni Mariupolban”. (Telex)
Rétvári: 210 millió forint értékű orvosi felszerelést küld a kormány Kárpáraljára
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Rérvári Bence ismertette: az Országos Kórházi Főigazgatóság pilisvörösvári raktárából szerda reggel induló segélyszállítmány 30 raklapnyi gyógyszert, orvosi eszközöket, például infúziós pumpákat, elsősegélydobozokat, kötszereket tartalmaz. Az államtitkár hozzátette: a háborús helyzetben nagyon nehéz a kórházakban pótolni az elhasználódott, elfogyott eszközöket, ezért fontos a magyar kormány segítsége.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára elmondta: a kormány az eddigi kétmilliárd forintos támogatáson felül újabb, összesen félmilliárd forint értékben segít Kárpátalján és Ukrajnában. Ennek egyik része a szerda reggel induló orvosieszköz- és gyógyszerszállítmány, a másik része pedig kárpátaljai és ukrajnai karitatív akciók támogatása.
Dán kormányfő: India vesse latba tekintélyét Moszkvában
Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden annak a reményének adott hangot, hogy a Koppenhágába látogató Narendra Modi indiai kormányfő latba veti hazája tekintélyét az Oroszország indította ukrajnai háború befejezése érdekében Moszkvában. "Vlagyimir Putyin orosz elnöknek be kell fejeznie ezt a háborút" - szögezte le Frederiksen Koppenhágában nyilatkozva.
Indiának az ukrajnai háborúval kapcsolatos semleges, el nem kötelezett álláspontja a nyugati országokban aggodalmat keltett, ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elismeréssel szólt róla, és üdvözölte, hogy India "az ukrajnai helyzetet teljes egészében értékelte, nem pedig egyoldalú módon". Narendra Modi számos kétoldalú megállapodást írt alá dán partnerével a megújuló energiahordozók és a tiszta ivóvíz területén.
A berlini ukrán nagykövet is bírálta a német kancellárt
Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem akar Kijevbe látogatni. A kancellár azért utasítja el a látogatást, mert a német államfőt nem hívták meg Kijevbe. A nagykövet kijelentette, hogy a kancellár most sértődöttséget színlel, mintha teljesen ártatlan lenne, és ez a viselkedés szerinte nem méltó államférfihoz. Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni második világháborús náci támadás óta a legbrutálisabb háború zajlik, ami nem gyerekjáték.
A csehek negyede sem harcolna, ha megtámadnák az országot
Szlovákiában pedig azok mutatnak nagyobb hajlandóságot az országuk megvédésére, akik szerint országuknak a Nyugathoz kell tartoznia.
Bécs öt év alatt teljesen leválna a földgázról
Ausztria fővárosi energiaszolgáltatója, a Wien Energie 2027-ig 1,29 milliárd eurót fektet abba, hogy függetlenné válhasson a földgáztól; földhőben, hőszivattyúkban, nap- és szélenergiában látják a jövőt - közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája kedden az MTI-vel. Michael Strebl, a cég ügyvezető tanácsának elnöke hangsúlyozta, a következő években átalakítják Bécs energiaellátását, minden egyes euró, amit felhasználnak hosszú távon függetlenséget, klímavédelmet és árstabilitást hoz a bécsieknek.
A közleményben részletezik, hogy 625 millió eurót hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe, 334 millió eurót a megújuló áramtermelés további kiépítésére, 90 millió eurót a környezetbarát hűtésre, 160 millió eurót digitalizációra, e-mobilitásra és telekommunikációra, valamint 90 millió eurót az ellátás biztonságának további fejlesztésére fordítanak. A Wien Energie a napenergia hasznosításában látja a legnagyobb fejlődési lehetőséget; négyszáz projektet vizsgálnak, amelyek összteljesítménye 600 megawatt.
Moszkva az eddig visszafogott Izrael szemében is átlépte a vörös vonalat
Készek katonai szállítmányokat küldeni Ukrajnába, válaszul a „botrányos” orosz nyilatkozatokra.
A legnagyobb német ellenzéki párt vezetője Ukrajnába utazott
Friedrich Merz, a legnagyobb német ellenzéki párt vezetője Ukrajnába utazott, írja az AP-re hivatkozva a Guardian. Az AP értesülései szerint Merz irpinyi látogatása után Kijevbe megy, ahol vezető ukrán politikusokkal találkozik. Zelenszkijjel viszont várhatóan nem fog tárgyalni.
Merz látogatása abból a szempontból is különösen érdekes, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár több európai kormányfővel ellentétben még nem járt Zelenszkijnél. Hétfőn Scholz nyíltan elítélte Ukrajnát amiatt, hogy nem fogadták a német elnököt, mikor Kijevbe ment volna.
Németországot a háború kezdete óta több NATO-tagállamtól is érte bírálat, mondván, sem a fegyverszállítás terén, sem az Oroszország számára fő bevételi forrást jelentő energiahordozók importja ellen nem tesz eleget. (Telex)
Reagált a budapesti ukrán nagykövet az Orbán Viktor vatikáni kijelentésére
Az ukrán nagykövet meglepve hallotta a kedd reggeli hírt.
Boris Johnson felszólalt az ukrán parlament előtt
Nagy-Britannia folytatja a fegyverszállításokat Kijevnek - jelentette be Boris Johnson az ukrán parlament előtt mondott beszédében. A brit miniszterelnök virtuális felszólalásának szimbolikus kijelentéseit és konkrét intézkedéseit is nagy üdvrivalgás fogadta.
Boris Johnson beszélt arról, hogy egy olyan 300 millió fontos (136 milliárd forintos) segélycsomagot küldenek Ukrajnába, amely többek között légvédelmi-és hadihajók ellen bevethető rakétákat, páncélozott járműveket, drónokat és éjjellátó készülékeket is tartalmaz.
A brit miniszterelnök azt mondta: nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy ezekben a döntő pillanatokban szólhat az ukránokhoz, és tiszteleg a bátorságuk előtt, amit az orosz megszállók elleni harcban tanúsítanak. Boris Johnson szerint a Nyugat nagy hibát követett el 2014-ben azzal, hogy nem segített Ukrajnának, mikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Azt mondta, nem ismerték fel elég hamar, „mi is történik valójában”, később pedig nem vezették be azokat a szankciókat Putyinnal szemben, amiket be kellett volna. (BBC, Telex)
Boris Johnson addressing Ukrainian parliament today. I have never seen this many standing ovations for a single speech. #Ukraine is certainly lucky to have a friend like the #UK pic.twitter.com/xZWlCvNDgB
— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) May 3, 2022
Május 9. háborús jelentőségéről beszélt Szergej Lavrov
Kelet-Ukrajnában lassan halad az új orosz offenzíva, sőt: újabb tábornok halt meg.
Kemény szankciókról döntött Vlagyimir Putyin
Ez az újabb válasz a Moszkvával szembeni korlátozásokra.
Draghi: Európának közösen kellene tárgyalnia a gázárak csökkentése érdekében
Erőteljes és azonnali döntésekre van szükség az energiaárak terén, azonnali megoldásokra van szükség a vállalkozások és a családok védelme érdekében, csökkenteni kell a rezsit, valamint az üzemanyagárakat, adókedvezményeket kell biztosítani, hogy a legkiszolgáltatottabb családok megőrizzék vásárló erejüket - jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén az olasz miniszterelnök.
Mario Draghi hangsúlyozta, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja rámutatott, hogy Európa mennyire kiszolgáltatott Moszkvával szemben az energiaellátás szempontjából. "Egy ilyen mértékű energiafüggőség gazdasági szempontból fenntarthatatlan, geopolitikai szempontból pedig veszélyes" - fogalmazott. Kijelentette: Olaszország felső határt szabna az Oroszországból származó energiahordozókra, továbbá Európának közösen kellene tárgyalnia a gázárak csökkentése érdekében. Ez - mint mondta - hozzájárulna az orosz katonai fellépésre költhető összegek visszaszorításához.
Közölte, Olaszország támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat, köztük azokat a tervezett megszorító intézkedéseket is, amelyek az energiaszektorra vonatkoznának. Olaszország minden olyan döntést meg fog hozni, ami saját, valamint Európa energiaellátásának biztonságát szavatolni tudja - tette hozzá. (MTI)
Még maradtak civilek az Azovsztal területén
Az oroszok állítják, jelenleg több mint kétezer ukrán hadifogoly van orosz területen, akik önként tették le a fegyvert.
A német kancellár még nem bocsátott meg Kijevnek
Frank-Walter Steinmeier esete miatt egyelőre Olaf Scholz sem utazik.
Hadat üzenhet Vlagyimir Putyin a győzelem napján
Ez nem csupán szimbolikus lépés lenne.
Szlovákia felmentést kér az olajembargó alól
Pozsony hosszabb átmeneti időszakot szeretne arra, hogy kiváltsa a vezetéken szállított orosz olajat.
Még legalább kétszáz civil van az Azovsztalban, és százezer Mariupolban
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere nyilatkozott erről. Vasárnap számos civilt evakuáltak az acélműből – az ukrán csapatok utolsó támaszpontjából a stratégiai jelentőségű városban. Az ENSZ és a Vöröskereszt közölte, hogy reményeik szerint kedden még több civilt evakuálnak. Bojcsenko szerint még mindig mintegy 100 ezer civil tartózkodik a hetek óta ostrom alatt álló Mariupolban. (BBC, Telex)
Tizenöt éves fiút is ölt az újabb orosz rakéta Odesszában
Szombaton a város mellett egy katonai repteret ért találat, hétfőn újabb rakéta találta el a Fekete-tenger partján fekvő ukrán várost. A korábbi jelentések szerint a támadásban nem katonai célpontok, hanem a város infrastruktúrája és egy egyházi épület sérült meg. Az odesszai önkormányzat Telegram-csatornája szerint egy lakóépület is megsérült, amelyben öten tartózkodtak. A támadásnak több halálos áldozata van, köztük egy 15 éves fiú. (BBC, 444.hu)
372 menekült érkezett egy nap alatt a BOK csarnokba
A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 372 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 116 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala. (MTI)
Ferenc pápa: Orbán Viktor elmondta, mi az oroszok háborús terve
A katolikus egyházfő egy interjúban idézte fel, mit mondott neki a magyar miniszterelnök két hete arról, hogy Oroszország mikorra fejezné be a háborút.
Szijjártó Péter: Magyarországnak igazságtalan és igaztalan támadásokkal kell szembenéznie
Jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot - mondta a Kazahsztánban tárgyaló tárcavezető.
Több mint tízezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából
Kiadta a legújabb adatokat a rendőrség.
Újabb eszközöket küldenek a britek Ukrajnába
Beszédet mond kedden az ukrán parlament képviselőinek Boris Johnson brit miniszterelnök.
Mezőgazdasági gépeket loptak az oroszok, de nem tudták őket használni
Melitopolban egy John Deere-kereskedésből lovasították meg a mezőgazdasági járműveket egy helyi üzletember szerint az orosz katonák azért, hogy Csecsenföldre vigyék őket.
A végén még Oroszország fog egyedüliként jól kijönni az olajembargóból?
Várhatóan kedden terjeszti be azt a javaslatot, ami év végével betiltaná az unióban az orosz olajtermékek importját.
Borús a jövő, tovább tarthat a chiphiány
Pat Gelsinger szerint egészen 2024-ig érezhető lesz a félvezetőipar ellátási hiánya, míg korábban még 2023-as dátumot becsült a cég.