A kormányellenes afganisztáni tálibok elfoglalták a Kabultól 150 kilométerre délnyugatra fekvő Gazni városát csütörtökön: ez már a tizedik tartományi székhely, amely a radikálisok kezére került egy hét alatt - mondta el a tartományi tanácsot vezető Naszír Ahmad Fakiri. Hozzátette: a fegyveres tálibok megszerezték a legfontosabb területeket, a kormányzói hivatalt, a rendőrségi negyedet és a börtönt, de a városban továbbra is szórványos összecsapások zajlanak.
Niazi kifogásolta, hogy a tálibok élő pajzsként használják a civileket, és nem foglalkoznak a polgári áldozatokkal. A tálibok szerdán tagadták, hogy szándékosan vennének célba civileket. Egyik szóvivőjük, Szuhail Sahín leszögezte, hogy harcosaiktól minden család és minden otthon biztonságban van, a civil áldozatokért pedig a kormányerőket és az őket támogató külföldi csapatokat tette felelőssé.
A szóvivő egyúttal független vizsgálóbizottság felállítását sürgette, mégpedig az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) részvételével az atrocitások kivizsgálására.
Az ENSZ nem sokkal korábban azt közölte, hogy
júliusban több mint ezer civil vesztette életét az Afganisztánban dúló harcok során, az ICRC pedig arról számolt be, hogy az ország 15 kórházában körülbelül 4042 sebesültet ápolnak.
Az afgán kormányerők fel fogják szabadítani Afganisztán északi területeit a tálibok megszállása alól - fogadkozott Abdul-Rasíd Dosztum marsall, volt afgán alelnök szerdán az észak-afganisztáni Mazari-Sarífban. "2001-ben a tálibok északra vonultak és csapdába estek... most is ez a sors vár rájuk" - hangsúlyozta Dosztum, akit a ToloNews afgán hírtelevízió idézett.
Mi lesz Kabullal?
A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai védelmi tisztségviselő az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta: a tálibok 30 napon belül körbezárhatják a fővárost, Kabult, és akár 90 napon belül el is foglalhatják.
"Ez azonban még nem lefutott ügy" - tette hozzá a forrás, aki szerint az afgán kormányerők még megtörhetik a tálibok lendületét.
Egy magas rangú uniós tisztségviselő keddi közlése szerint a radikális iszlamisták immár Afganisztán területének mintegy 65 százalékát ellenőrzik.
Lépnének a németek
Berlin beszünteti Afganisztán pénzügyi támogatását, ha a szélsőséges iszlamista tálibok átveszik az uralmat, és "kalifátust" alakítanak ki az országban - mondta a német külügyminiszter csütörtökön.
Heiko Maas a ZDF német országos közszolgálati televízióban kifejtette, hogy a NATO vezetésével az utóbbi húsz évben folytatott műveletek komoly eredményekre vezettek, így a nők jogokat szereztek, a kislányok járhatnak iskolába, a gyermekhalandóság csökkent, az átlagjövedelem emelkedett Afganisztánban.
Ezeket az eredményeket meg kell őrizni, ezért a következő időszak legfőbb kérdése az lesz, hogy miként alakul az ország alkotmányos berendezkedése - tette hozzá.
Mint mondta, a tálibok nem egyeduralomra törnek, hanem kormányzásra más politikai erőkkel, de ha mégis magukhoz vonják az ország irányítását, bevezetik a saríát - az iszlám törvénykezést -, és "kalifátust" építenek ki, Németország "egy centet sem küld többé Afganisztánba".
Az ázsiai ország "nem életképes" a nemzetközi közösség anyagi támogatása nélkül, így a német kormány évi 435 millió eurós (155 milliárd forint) fejlesztési segélyét sem nélkülözheti. Ezt a tálibok is tudják - húzta alá a német diplomácia vezetője.
Előzmények
A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból.
Azóta nagy területeket, köztük tartományi székhelyeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket.
Afganisztánban az év eleje óta csaknem 390 ezren hagyták el otthonaikat a kiújuló harcok miatt, a legtöbben május óta.
António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője, Stephane Dujarric elmondta, hogy csak július elseje és augusztus 5-e között 5800 belső menekült érkezett Kabulba Afganisztán más részeiből.