Minden jel szerint a CSU-elnök bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder személyben egy nem CDU-tag árnyéka is rávetül majd a szombati pártelnökválasztásra a német kereszténydemokrata párt kongresszusán. A küldöttek amúgy nem személyesen találkoznak majd, hanem az egész kongresszust a digitális térben rendezik, így a szavazásra is online formában kerül sor, ami premier lesz a CDU történetében.
Szokásjog szerint a CDU-CSU konzervatív pártszövetségen belül messze nagyobb CDU pártelnöke automatikusan a formáció kancellárjelöltje is a szövetségi parlamenti választáson – ettől eddig kétszer tértek el, de ez mindkétszer a CSU-jelölt vereségét hozta –, ám ezt a sémát sokak szerint ezúttal célszerű legalábbis rugalmasan kezelni. Angela Merkel másfél évtizedes kormányzása után ugyanis a CDU jelenleg nem igazán rendelkezik kiforrott kancellárjelölttel, miközben CSU oldalán a bajor miniszterelnök Södert sokan szívesen látnák egy Merkel utáni kormány élén.
A Der Spiegel legfrissebb közvéleménykutatása egyenesen
54 százalékos támogatottságot hozott ki Söder esetleges jövőbeni kancellársága mellett,
ami szakértők szerint már olyan jelzés, amit célszerű lehet majd a CDU-elnökválasztáson is mérlegelni.
Az ottani három hivatalos – és egy további, egyelőre nem deklarált, potenciális – pártelnökjelölt közül ugyanis a tagsági felmérésekben messze vezető Friedrich Merz visszatérően egyértelművé tette, hogy CDU-elnökként a kancellárjelöltségből sem enged majd. Egyelőre hozzá hasonló álláspontot foglal el az értesülések szerint a kongresszusi delegátusok között inkább elfogadottnak számító másik hivatalos jelölt, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke is.
Rugalmasabbnak ígérkezik a harmadik formális versengő, Norbert Röttgen (jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának elnöke), valamint a csak potenciális pótjelöltként emlegetett Jens Spahn, aki a mostani járványidőkben különösen exponált egészségügyi tárcát vezeti a Merkel-kormányban, többnyire pozitív választói visszajelzések mellett.
Minden jel szerint a 1001 küldött szombaton négyük közül fog majd választani, és szakértők szerint a nagy kérdés az lesz, hogy a voksok leadásakor a többséget mi motiválja majd:
a párt arculatának a jövője, vagy a kormányzás folytatásának az előkészítése.
Katrin Böttger, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatója például úgy vélte a brüsszeli EUobservernek nyilatkozva, hogy a delegátusokat nem annyira szövetségi parlamenti választási szempontok vezérlik majd, mint inkább az a szándék, hogy pártjuknak markánsabb konzervatív élt határozzanak meg, a merkeli 16 év egyre inkább közép- és néppártosodó tendenciái után.
Ilyen alapon, mint ismert, az inkább párthierarchiához, a tartományi és szövetségi közigazgatáshoz kötődő kongresszusi küldöttek részéről Laschetnak jósolnak sokan nagyobb esélyt, nem kizárva ugyanakkor, hogy a CDU-tagok között folytatott felmérések nyomása – lévén ezek rendre Merz kiugró népszerűségét mutatják, különösen a párt jobbszárnyán – végül az üzleti életből visszatérő gazdasági jogász és milliomos javára billenti majd a mérleget.
Friedrich Merz elnökké válását jelenleg a pártapparátusban – az őszi választás szempontjából – sokan „katasztrófálisnak” tekintenék. A CDU-CSU hajdani parlamenti frakcióvezetője (2000-2002 között töltötte be ezt a tisztet) ugyanis láthatóan mindent a jobboldali konzervatív értékek újbóli előtérbe állításának rendelne alá, nem is titkoltan az utóbbi időben a szélsőjobbhoz pártolt korábbi támogatók visszanyerése céljából.
A választási kampányban mutatott inkább kritikus, elhatárolódó megnyilvánulása például genderügyekben, vagy az egyneműek házassága kapcsán, párosulva azzal, hogy nagytőkét képviselő milliomos lobbistaként dolgozott tíz éven át, ugyanakkor sokak szerint jelentős számú választót el is fordít majd mindenekelőtt a társadalom mérsékeltebb, középen álló rétegétől – ők alkották másfél évtizeden át Merkel újraválasztásának bázisát –, külön is a nők vagy például a zöldek körében.
Az utóbbit különösen aggasztónak tartják ma CDU-vezetői körökben, lévén, hogy Berlinben ma sokan azzal számolnak, hogy
a szeptemberi voksokból a CDU-CSU és a – ma is második legerősebb pártnak számító – zöldek együttesen akár 60 százalékot is elérhetnek.
Ha viszont Merz a kancellárjelölt a CDU-CSU oldalon, azzal könnyen egy baloldali-zöld felfutásnak adhatnak ösztönzést.
Itt egyúttal szakértők szerint ismét visszatérhet Söder személye az előzetes kalkulációk képletében. Söder ugyanis környezettudatos modern politikusnak vallja magát, aki hangsúlyozott nyitottsággal igyekszik a zöldek és a zöldek által proponált politikák felé is fordulni.
Más szóval: ha a kongresszusi küldöttek kancellárjelöltben gondolkodnának, bekalkulálva ebbe Söder esetleges indítását – a jelölt személyéről amúgy várhatóan márciusban döntenek majd –, akkor ehhez célszerű lehet olyan pártelnököt tolni az előtérbe, akivel mindez kivitelezhetővé is válhat.
Arról, hogy ennek mennyi lehet az esélye a szombati CDU-voksoláson, senki nem bocsátkozott találgatásba.