Huszonhét éves története eddigi legbizonytalanabb választása elé néz Szlovákia, és ennek csak egyik összetevője, hogy a tíz év alatt 62 ezerrel csökkent lélekszámú magyarság parlamenti képviselethez jutásának esélyeit is homály fedi.
A mai, az ország történetének nyolcadik parlamenti választásán 25 politikai csoportosulás indul. A magyar pártok két csoportosulásban vesznek részt a választásokon: a Most-Híd a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) és két kisebb párttal közösen, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Magyar Fórum és az Összefogás a Magyar Közösségi Összefogás listáján indul.
"Hosszú hetek óta érezhető, hogy a Robert Fico vezette, kormányzó, szociáldemokrata Smer pozíciói gyengülnek, és a legerősebb ellenzéki párt, az Egyszerű Emberek és Független Személyisek - Igor Matovic vezetésével - már megelőzte az utolsó, nem hivatalos felmérés szerint, akár 40 közeli mandátumszámra is számíthat" - fogalmazott az InfoRádióban Szarka László történész. Ez azt jelenti, hogy további három, polgári középpárttal elméletileg többségre tudna jutni a 150 fős szlovák parlamentben.
Mint arra ezzel kapcsolatban Kiss Balázs, az InfoRádió pozsonyi tudósítója felhívja a figyelmet, a választás előtti két hétben nem lehetett nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatási adatokat, ugyanakkor a héten állampolgári megrendelésre mégis készült egy felmérés, aminek adatait Prágában, Csehországban jelentették meg.
"Matovic mozgalma 19,1 százalékkal vezetett, Ficóék 15,6-tal követték. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem Robert Fico alakíthat kormányt"
- mondta el a tudósító, hozzátéve, Matovic 2010 óta folyamatosan ostorozza a Fico-kabinetet, elsősorban azért, mert "korrupt".
Hogy mi húzódik meg a folyamat mögött? Szarka László szerint egyrészt a Ján Kuciak-gyilkosság miatt felgyűlt protestszavazatok, aminek politikai kárát Robert Fico a 13. havi nyugdíj bevezetésével próbálta enyhíteni.
Szarka László úgy véli, a legutolsó prognózisok mégis egy instabil helyzet várható kialakulásával számolnak, így pedig
előre hozott választások is következhetnek a mostani voksolás után.
A bizonytalanságot az okozza, hogy sok kis párt táncol a bejutási küszöb körül, akik ha kiesnek, a nagy támogatottságú pártok mandátumaránya még magasabb lesz, ez pedig bármelyik irányba elbillentheti a mérleg nyelvét.
Kiss Balázs elmondta még, hogy az ellenzék viszonylagos egységet tudott mutatni, a kampányban "nem kockáztatott".
Ha Matovic győz, elemzők szerint a parlamentbe jutás küszöbén mért liberális Szabadság és Szolidaritás, Andrej Kiska volt államfő pártja, az Emberekért, illetve a Progresszív Szlovákia lehet koalíciós partner.
Az elmúlt hetek felmérései rendre a parlamenti küszöb alá mérték a két magyar listát, 3,9-et kaphat a Híd, 3,5-öt a Magyar Összefogás,
ezért valószínűsíthető, hogy nem lesz magyar képviselet az új parlamentben.
A törvényhozó hatalmat az egykamarás Nemzeti Tanács gyakorolja, amelynek 150 képviselőjét közvetlenül, pártlistákról, négy évre választják meg. A legutóbbi, 2016. március 5-i parlamenti választáson nyolc politikai csoportosulás jutott be a törvényhozásba, köztük a magyar-szlovák Híd-Most párt. A Magyar Közösség Pártja (MKP) nem érte el az 5 százalékos küszöböt. A Robert Fico miniszterelnök vezette koalíciós kormány az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Most-Híd és a Háló (Siet) párt képviselőiből alakult meg, de a Siet szétesése után néhány hónap múlva hárompártivá alakult át. Fico 2018. március 15-én lemondásra kényszerült, miután a kormánykörök és az olasz maffiához közel álló üzletemberek kétes kapcsolatait vizsgáló oknyomozó újságíró, Ján Kuciak február 21-i meggyilkolása miatt egyre terebélyesedő politikai válság alakult ki. Az új koalíciós kormányt egy héttel később az addigi miniszterelnök-helyettes, Peter Pellegrini alakította meg.