Hamarosan kiderülhet, hogy a vágyak arányban állnak-e a lehetőségekkel az uniós büdzsével kapcsolatban, ugyanis az érdemi tárgyalások előtt egyelőre valamennyi tagállam tartja magát a saját álláspontjához, senki sem mutat gyengeséget, ami persze természetes – fogalmazott a Bruxinfo főszerkesztője.
Az állam- és kormányfők még nem tárgyaltak a költségvetésről, elsőként a február 20-án kezdődő rendkívüli EU-csúcson – ami Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke tervei szerint több napon át is eltarthat – mérhetik össze a fegyvereik hatékonyságát a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés ügyében. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az egyhangú megállapodás első nekifutásra nem szokott összejönni, ezért szükség lehet majd egy újabb uniós csúcsra – vélekedett Gyévai Zoltán.
A főbb frontvonalak
A klasszikus felállás szerint a közös költségvetés nagy nettó befizetői, mint Németország, Svédország, Dánia, Hollandia vagy Ausztria, vélhetően
ragaszkodni fognak egy nagyon feszes, alacsony költségvetéshez, ami irreálisnak tekinthető,
hiszen miközben a britek távozásával kevesebb pénze lesz az uniónak, egyre több területen akar eredményeket felmutatni, amihez viszont általában pénz kell. Ráadásul elégséges forrást szeretne biztosítani a hagyományos, így a kohéziós-, vagy az agrárpolitikára is, vagyis a kívánságok tára óriási, viszont a lehetőségek már nem biztosítottak – magyarázta a Brüsszeli hét cím műsornak nyilatkozó szakértő.
Velük szemben a nettó kedvezményezettek, közöttük Magyarország, azt szeretnék továbbra is, hogy a legszegényebb, illetve arányosan szegényebb országok részesüljenek nagyobb arányban az uniós forrásokból.
Mindemellett léteznek olyan frontvonalak is, amelyek áthúzódnak az említett két tábor közötti választóvonalon: példa gyanánt,
míg a franciák nettó befizetők, a magyaroknak a szövetségesei is az agrárpolitikai kiadások fenntartásában,
hiszen ennek a forrásának a számottevő része Franciaországba folyik – magyarázta a Bruxinfo munkatársa. Az agrárpolitikát tekintve még a tekintetben az írekkel is egy hajóban utazunk. Ugyanakkor a 16-18 országot tömörítő Kohézió barátai csoportosuláson belül sincs teljes egyetértés, miután jelentős felzárkóztatási forrásokat csoportosítanának át Kelet- és Közép-Európából a déli országokba, ahol az elmúlt években gazdasági- és pénzügyi válság "dühöngött".
Ami biztos, és a tárgyalások kiindulópontja lesz, hogy mindenkinek többet kell majd befizetnie a közös költségvetésbe és mindenki kevesebbet fog kapni belőle. A kulcskérdés az lesz, hogy ki mennyivel kap vagy fizet többet, kevesebbet.
A legfőbb tartópillérek
A költségvetés jelenlegi tervezetét három fő részre lehet osztani.
- Egyharmad részt szakít ki belőle a közös agrárpolitika és általában a természeti erőforrások,
- egyharmad részt a felzárkóztatási politika, amiben benne foglaltatnak a kohéziós és strukturális alapok,
- valamint egyharmad rész jut minden másra
– ismertette Gyévai Zoltán. Utóbbi területet mostanság új politikai prioritásoknak is szokták nevezni (migráció, a külső határok védelme, innováció, Erasmus-program, védelmi politika, stb.), amit úgymond az élet termelt ki, hiszen a kihívások ezekről a területekről jelentkeznek, amikre válasszal kell szolgálnia az uniónak is. Ezért is van például a klímaváltozás kapcsán egy olyan javaslat, hogy horizontálisan az EU-s költségvetés 25 százalékát közvetett, vagy közvetlen mód klímavédelemre fordítsák a tagok, tette hozzá a Bruxinfo munkatársa.