- Az Európai Parlament az Egyesült Királyságnak: viszlát, hiányozni fogtok
- Jó hír a Huaweinek és Kínának, rossz hír az Egyesült Államoknak
- Már megvan, min vitatkoznak majd először a brexit után
- A következő hónapok eseményei alakítják a magyar-brit kapcsolatokat
- Nem mond le az agyelszívás jogáról Nagy-Britannia a brexit után sem
Csütörtökön szimbolikusan elhagyták az uniós intézményeket a brit képviselők, de a brexit gyakorlati lépései csak ezután következnek. Március 3-án kezdődnek a kereskedelmi tárgyalások, december 31-ig megállapodásra kellene jutni a különböző kérdésekről, beleértve a kereskedemi kérdések mellett az állampolgári jogokat vagy például a halászati jogok kérdését, továbbá az utazások feltételeit és az uniós programokhoz való hozzáférés szabályozását. "A két fél már feltehetően felvázolta a pozíciókat, és ezek feltehetően erősen eltérnek egymástól. Hogy csak a legfontosabbat említsem: az EU zéró kvótát és zéró vámokat akar, olyan szabadkereskedelmi megállapodást, ami folytatná a jelenlegi helyzetet, de ezért cserébe a britektől elvárja, hogy a szabályozásuk konvergáljon az unióéval. Ám a britek épp azért léptek ki, mert véleményük szerint az uniós szabályozások nem megfelelőek az Egyesült Király érdekeinek" - mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.
Ki az erősebb?
A kérdésre válaszolva Magyarics Tamás elmondta: bár az EU-nak erősebbek a pozíciói, az Egyesült Királyág egy 60 millós ország, a világ 5-6. legnagyobb gazdasága, és az ír-északír határ kérdése is például az ő ütőkártyájuk. Ez utóbbinál az EU fenntartaná a jelenlegi helyeztet és a nagypénteki egyezményben elért eredményeket. Ám ha a briteket rászorítják arra, hogy ne megállapodással lépjenek ki, hanem december 31. után "kizuhanjanak", akkor kemény határ jönne létre ír-északír szakaszon, ami felveti annak lehetőségét, hogy az 1998-ban lezárt vallási-etnikai harcok kiújulnak.
Hogyan tovább, Skócia?
Újra élesedtek a skót függetlenségről szóló viták, a brexitellenes Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője a brexit-megállapodás brit elfogadása után kijelentette: "alkotmányos válság van, nem fogadhatjuk el, amit tesznek velünk". Ian Blackford hozzátette: "Skócia független, európai ország marad".
Ám Magyarics Tamás szerint a skótok most túl sokat nem tudnak tenni, és hiába akarnak egy újabb függetlenségi népszavazást, annak kiírásához brit parlamenti jóváhagyásra van szükség a jelenlegi alkotmányjogi szabályok szerint. A 2014-es, függetlenségról szóló népszavazáshoz ilyen, egyszeri engedélyt kaptak. Boris Johnson brit miniszterelnök többször is kategorikusan kizárta az új szavazás lehetőségét, többek között arra hivatkozva, hogy a skótok akkor maguk mondák: az a népszavazás egy egész generációra kitart, nem akarják megismételni. Most mégis megtennék, arra hivatkozva, hogy megváltozott a helyzet. 2014-ben ugyanis a konzervatív-munkáspárti-liberális demokrata politikusok azzal kampányoltak, hogy Skócia ne szakadjon el, mert akkor kiesne az EU-ból is. José Manuel Barroso akkori EP-elnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy "a skótok a sor végére kerülnének", vagyis két szék közé esnének - emlékeztetett a külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.
Magyarics Tamás összegzésképp elmondta: bár elég erős a skótoknál a függetlenségi érzelem, nem valószínű, hogy népszavazást tudnának tartani.