- Magyarázata és felelőse is lehet Trócsányi László ügyének
- Nem biztos, hogy lezártnak tekinthető a magyar biztosjelölés
- Ujhelyi István: megcserélhetik a magyar és a román biztosoknak szánt portfóliókat
- Ursula von der Leyen rábólintott, Várhelyi Olivér hivatalos jelölt lett
- Újabb uniós biztosjelölteknél vetődhetnek fel gondok
Miután hétfőn az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága ismét elutasította Trócsányi László biztosi jelölését, Ursula von der Leyen megbízott EB-elnök új jelölt megnevezését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az InfoRádió hétfő délután úgy értesült, hogy a szomszédságpolitika és a bővítés portfólióra Várhelyi Olivér esélyes. Hétfő este a magyar miniszterelnök finn kollégájával tárgyalva bejelentette: a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét, nagykövetet jelöli uniós biztosnak.
Konfrontatív stílusával és közel két évtizedes uniós tapasztalatával a brüsszeli diplomácia ismert alakja Várhelyi Olivér, akit Orbán Viktor a jelölése megerősítésekor technokrataként jellemzett.
A biztosjelölt jogászként végzett a Szegedi Egyetemen, Dániában pedig európai jogot tanult. Utána mindig uniós ügyekkel foglalkozott. A Horn-kormány idején,1995-ben került gyakornokként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európai ügyekért felelős osztályára, majd az uniós jogharmonizációért felelt a tárcánál, 1996-1998 között pedig a Külügyminisztériumban.
Az első Fidesz-kormány alatt az integrációs államtitkárságnál volt kabinetfőnök, 2001-től (vagyis a csatlakozási tárgyalások valódi kezdete idején) jogi tanácsadóként dolgozott Magyarország brüsszeli EU-képviseletén. A 2004-es uniós csatlakozás után pedig az Állandó Képviseletnek nevezett követség jogi szolgálatát vezette.
A második Gyurcsány-kormány időszakában, 2006-ban tért vissza Budapestre, az Igazságügyminisztérium EU-jogi osztályának élére került. 2008-ban azonban újra Brüsszelbe ment. Három évig az Európai Bizottságnál dolgozott, a belső piaci főigazgatóság ipari jogvédelemmel foglalkozó osztályát irányította, aztán újra az Állandó Képviseletre került, méghozzá a nagykövet helyettese lett. Hozzá tartoztak az agrárügyek, a versenyjog, az oktatás, a szociális ügyek, a környezetvédelem és a közlekedés.
Különösen aktív volt az akác-ügyben, amikor a magyar kormány elérte, hogy az EU ne tegye a kötelezően irtandó invazív fajok listájára a hazai méhészek számára fontos fát.
Az Európai Parlament azonban nem tud rajta direkt politikai fogást találni, ugyanis nem tagja a Fidesznek, és 2010 óta nem is vesz részt közvetlenül a kormány munkájában. Ellenben Brüsszelben nagyon harciasan, konfrontatív módon képviseli a kormányzat álláspontját, legalábbis az ottaniak ezt mondják. Külföldi szakportálok nem is értik, miért nem került be eddig a budapesti kormányba.
Az InfoRádió brüsszeli tudósítója elmondta: a menekültválság 2015-ös kirobbanása óta nagyon előtérbe került Várhelyi Olivér tevékenysége Brüsszelben, az Állandó Képviseletre nagyon sok minden hárult. Kinevezésekor elődjét, a szintén Orbán Viktor mellett dolgozó Györkös Pétert simuló, tárgyalékony, nem konfrontatív emberként jellemezte Lázár János, Várhelyit pedig harciasabb, nagyon konfrontatív stílusú emberként mutatta be. Ez nem csak a háttéremberekkel való tárgyalásban van így, hanem amikor a miniszterelnök vagy a kormány tagjai Brüsszelben tárgyalnak, Várhelyi mindig ott van mellettük.
Most mi következik?
Trócsányi László meghallgatása elvileg kedd este lett volna a külügyi bizottságban, de ezt most felfüggesztették.
Várhelyi Olivérnek is meg kell osztania minden információt az EP jogi szakbizottságával, amelynek nem feltétlenül kell meghallgatnia. Ez a testület dönt zárt ülésen arról, hogy alkalmas-e biztosjelöltnek.
A pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek. Ha ezen is sikerül túljutnia, akkor az Európai Parlament október 23-án szavazhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lép hivatalba.