Mint arról az Infostart is beszámolt, nem minden európai uniós tagország kormánya adta le a kitűzött határidőig, vagyis a hétfői napig azon személy nevét, akit a november elején hivatalba lépő Európai Bizottságba jelöl, ennek hátterében pedig két dolog is állhat, véli Kovács Attila, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője.
Először is, bizonyos tagállamok
így próbálhatnak nyomást gyakorolni Ursula von der Leyenre, hogy beszűkítsék a leendő elnök időbeli mozgásterét,
hiszen, hogyha olyan biztost jelöl egy ország, amely nem felel meg von der Leyen számára, akkor könnyen visszadobhatja, és van ideje a tagállamot arra kérni, hogy álljon elő másik névvel, magyarázta a szakértő.
A másik, hogy egyes országoknak a stratégiáját képezheti – fogalmazott Kovács Attila –, hogy a többi tagállam biztosának az ismeretében jelölnek, ezáltal nagyobb eséllyel kaphatnak meg bizonyos porfóliókat.
Ismeretes az is, hogy Lengyelország uniós biztosjelöltje, Krzysztof Szczerski már a hétfői napon visszalépett, miután Ursula von der Leyen az agrárügyi tárcát ajánlotta föl Lengyelország képviselőjének az Európai Bizottságban. Visszalépésének indokát – hogy nem ért az agrárpolitikához – a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője csak diplomatikus kifogásnak tartja, nem biztos, hogy ez van a visszalépése mögött. Az új jelölt, Janusz Wojciechowski (aki Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél) viszont tapasztalt agrárszakember, valószínűleg ezzel "be is tudják húzni" a lengyelek az agrárügyet.
Gesztusok
Miután töredezett Európai Parlamentről beszélhetünk a májusi választásokat követően, a korábbi nagykoalíció felborult, emiatt Ursula von der Leyen gondolkodhat úgy, hogy olyan jelölteket állítson, akik gesztusértékűek a liberálisok-zöldek irányába, hogy ezáltal az Európai Bizottság elfogadását az Európai Parlamentben biztosítsa, magyarázta Kovács Attila.
A szakértő úgy gondolja, hogy az is a leendő elnök mozgásterének a beszűkítését szolgálhatja, hogy a tagállamok zöme szándékosan figyelmen kívül hagyta von der Leyen azon kérését is, hogy egy női és egy férfi jelöltet nevezzenek meg. A genderkérdés egyébként a liberálisok és a zöldek számára lehet kardinális fontosságú.
Nincs túl sok idő
Az uniós alapszerződés értelmében november 1-jén kell csak megalakulnia az új Európai Bizottságnak, és bár úgy tűnhet, hogy addig rengeteg az idő, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez megelőzően az Európai Parlament szakbizottságaiban az összes biztosjelöltet meg kell hallgatni, majd szavazni is kell róluk, emlékeztetett a szakértő. A korábbi tapasztalatok alapján arra számít, lesznek olyan jelöltek, akiket az EP nem fog támogatni, ami tovább nyújthatja a megalakulási folyamatot. Egy adott tagállamnak újabb jelöltet kell állítania, vagy a leendő elnöknek át kell csoportosítania a portfóliókat.
Végezetül megjegyezte, hogy miután a tárcák szétosztásában részint megfigyelhetők geopolitikai sajátosságok és szokásjogok (például az agrártárcát mezőgazdaságban erős országok szokták kapni, Lengyelország ilyen), így
feltételezhető, hogy von der Leyen fejében már összeállt, hogy nagyjából hogyan tudja majd az egyes országok politikai és szakpolitikai igényeit kielégíteni.
Ez a kérdés az utolsó percig képlékeny marad, de a nagy tárcák leosztása fejben már megtörténhett.