A bevándorlás körülményeinek szigorítása Donald Trump kampányígéreteiben nagyon hangsúlyos és központi elem volt. Azóta a Trump-elnökség eddigi egy évében is láthattuk, hogy ez valóban hangsúlyos téma, és meg történnek azok az intézkedések, amikre ígéretet tett. Viszont áll a bál: Minneapolisban két embert lőttek már le a bevándorlási hatóság fegyveresei. Bár Donald Trump azt mondta, hogy az ICE emberei kiváló munkát végeztek, de most a jelek szerint kénytelen néhány lépést hátralépni, és kivonni a bevándorlási ügynökök egy részét Minneapolisból, köztük a vezetőjüket, a nem túl népszerű Gregory Bovinót is. Mi is történik most ott? És miért pont ott történik?
Minnesota egyfajta állatorvosi ló. Egyrészt abszolút demokrata vezetés van, tehát a kormányzó demokrata, Tim Walz, aki ráadásul 2024-ben demokrata alelnökjelölt volt, és 2019 óta verbális küzdelmet folytat Donald Trumppal különböző ügyekben
– mondta Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában. Üzengetnek egymásnak, úgy is fogalmazhatunk, hogy nem esznek egymás tenyeréből – tette hozzá.
Másodszor: Minneapolis polgármestere ugyancsak demokrata. Harmadszor: mindkét szenátor az államból demokrata – folytatta a professzor. A képviselőházi helyek fele-fele arányban oszolnak meg, tehát négy republikánus, négy demokrata. Viszont ezek közül a képviselők közül az egyik demokrata, Ilhan Omar, aki most jelen pillanatban egy incidens kellős közepén találta magát, nagyon fontos: tagja annak a nagyon szókimondó és a Demokrata Párt baloldalán található úgynevezett „squadnak”, aminek a legprominensebb tagja Alexandria Ocasio-Cortez, egy New York-i képviselőnő, de a többiek is általában vagy bevándorló hátterűek, vagy pedig színes bőrűek, akik szeretnék leváltani a Demokrata Párt jelenlegi, szerintük elöregedett vezetését.
Egyébként érdekes ez a bevándorló háttér, hiszen a most visszahívott bevándorlási vezető ügynök, Gregory Bovino szintén ilyen háttérrel rendelkezik. Ha Minnesota lakosságát nézzük, nagyjából 5,7 millió ember él ott, és körülbelül 70 valahány százalék minősül úgymond fehérnek. Ez a szám azért ilyen magas, mert hozzászámolják a körülbelül 21 százalék latinót vagy hispanicet, akiknek elég magas az arányszámuk, minimum a lakosság egyötöde. Az afroamerikaiak arányszáma aránylag alacsony, 7 százalék, de érdekes módon egyetlenegy bevándorló hátterű csoport
a szomáliaiak eléggé jelentős blokkot alkotnak. 80 ezer szomáliai él Minnesotában, főleg Minneapolisban. Ők korábban botrányba keveredtek, két dologgal is vádolják őket.
Még a Covid alatt elég jelentős pénzek fölött rendelkeztek. A kormányzón keresztül szövetségi pénzeket kaptak, többek között gyerekmenhelyek fenntartására, élelmiszerprogramra és így tovább. De kiderült, hogy ezek egy része fiktív volt, és elég jelentős összegek vándoroltak szomáliai menedzserek zsebébe, akik aztán átkonvertálták ezeket a pénzeket autókra, luxusutazásra és így tovább. De mindez idézőjelben mondva még kevés lett volna – viszont
a szomáliakat azért is vádolják, ami kevésbé bizonyított, hogy terroristákat is támogattak.
Köztudott, hogy Szomália az egyik olyan ország, ahonnan sok terrorista kerül ki a különböző iszlamista szervezetekhez. Ez a vád kevésbé bizonyított, de az első vád is elég ahhoz, hogy a szomáliákat többek között az ICE emberei is szigorúbban kezeljék.
A másik dolog, amit tudni kell, hogy Minneapolis úgynevezett menedékváros. Minnesota, többek között Kaliforniához vagy Illinois-hoz hasonlóan, vagy ha városokról beszélünk, Chicagóhoz vagy Los Angeleshez, vagy akár Washington D.C.-hez hasonlóan
olyan város, amelyik nem nagyon működik együtt a szövetségi nyomozó vagy a bevándorlási és vámügyi hatóságokkal az illegális bevándorlók felderítésében, illetve kitoloncolásában, sőt aktívan ellenszegülnek
Ezért is állomásoztak itt nagyobb erőkkel az ICE emberei, csak ebbe a városba, Minneapolisba háromezer ICE-ügynököt küldtek. Ha valamilyen körzetben megjelennek, akkor előre általában figyelmeztetik az embereket, hogy jönnek a szövetségi ügynökök, bújjanak el, tűnjenek el az utcáról, vagy pedig adott esetben, hogyha nem az ICE emberei fogják el őket, hanem az állami rendőrség emberei, akkor nagyon liberálisan bánnak velük, ami azt jelenti, hogy a törvényszegéseket leminősítik szabálysértésnek, futni engedik őket – tette hozzá.
Tehát magyarul nem működnek együtt, és ad absurdum azt lehet mondani, hogy megszegik a szövetségi állam törvényeit. A republikánusok szerint az illegális bevándorlók nem állnak be a sorba, hiszen több mint fél tucat különböző legális útja van annak az Egyesült Államokban, hogy valaki bevándoroljon, munkát kapjon, de ha illegálisan tartózkodik ott, akkor a törvényes rend értelmében el kell őket távolítani.
Ennek az ICE nevű szervezetnek az első számú feladata az illegális bevándorlók felderítése és aztán begyűjtése és kitoloncolása az országból. Ez a szervezet már Trump előtt is megvolt, 2003 óta létezik. Obama alatt is több százezer embert deportáltak, többek között az ICE embereinek a közreműködésével.
Most Trump elnöksége alatt, ebben az elmúlt egy évben jelentős volt a létszámbővítés. A demokraták azt a vádat szegezik szembe Trumppal, hogy az elnök feszegeti az alkotmányosság határait, sokan fasisztának és egyéb diktátorszerű uralkodónak próbálják beállítani, hogy egy olyan országot hoz létre, ahol az erőszakszervezetek sokkal erőszakosabban lépnek föl, mint korábban. Tehát egy olyan hatalmat akar a Fehér Házba összpontosítani, ami nincs beleírva az alkotmányba – mondta a szakértő.
Donald Trump viszont nem rejti el a véleményét, hogy egyfelől illegálisan érkeztek, másrészt pedig olyanok érkeztek nagy számban, akikre nincs szüksége az Egyesült Államoknak.
Van egy sokszor idézett mondata, hogy „mi lettünk a világ szemetesládája, de mostantól ez a szemét majd kimegy.”
Az ICE emberei hivatalosan elsősorban azokat célozzák, akik vagy az eredeti országukban valamifajta priusszal rendelkeznek, vagy pedig már az Egyesült Államokban követtek el valamifajta bűncselekményt. De ahogy mondtam, nagyon sok menedék-tagállamban és menedékvárosban a helyi rendvédelmi szervezetek vagy a tagállami ügyészek nem nagyon veszik komolyan ezeket az eseteket, behunyják az egyik szemüket, vagy mind a két szemüket. Elsősorban ezeket az embereket próbálják felderíteni az ICE ügynökei, és
több százezer embert deportáltak eddig, plusz még állítólag több mint másfél millió önkéntes deportálást hajtottak végre.
Eközben Minneapolisban nagyszabású tüntetések vannak már jó ideje. Itt két alkotmányos rendelkezés is szóba került. Az egyik a második alkotmánykiegészítés: például a később lelőtt Alex Pretti fegyverrel jelent meg egy demonstráción, tüntetésen. Először azt mondta az FBI, hogy ez illegális, de aztán később a Fehér Ház kijavította, hogy végül is legális, a második alkotmánykiegészítés értelmében.
Hozzá kell tenni, hogy Alex Prettinek volt már bizonyosfajta előélete az ICE-szal szemben, most jelent meg egy olyan videó, ahol egy héttel korábban szétrúgta többek között egy ICE-autó hátsó lámpáját, és leköpte az autót, illetve lehetséges, hogy az egyik ICE-ügynököt is leköpte, dulakodtak, és így tovább. Tehát azért ő sem teljesen békésen próbált érvényt szerezni az állampolgár jogainak – tette hozzá a professzor.
A másik alkotmányjogi kérdés a negyedik alkotmánykiegészítés, mert sokszor az ICE emberei behatolnak lakásokba, és megnézik, hogy ki tartózkodik ott, illegálisan van-e ott valaki vagy nem.
iszont a negyedik alkotmánykiegészítés tiltja az úgynevezett nem bírósági felhatalmazás alapján történő lakóhelyre való behatolást, lakóhelysértést és tárgyak, emberek keresését.
Tehát ez a két alkotmányos kérdés is fölmerül. Nyilvánvalóan pro és kontra mindenki tud érveket mondani. Az megcáfolhatatlan, hogy az ICE emberei erőszakosabban léptek föl sok esetben, mint ahogy kellett volna, és ezt burkoltan Donald Trump is beismerte azzal, hogy leváltotta Bovinót, illetve felfüggesztették azokat az ügynököket, akik fegyveres konfliktusban vettek részt, és azal is, hogy az úgynevezett „határcárt”, Tom Homant küldték Minneapolisba, illetve Minnesotába, aki már Obamának is dolgozott. Aztán Donald Trump beszélt Tim Waltz-cal és a minneapolisi polgármesterrel, állítólagosan gyümölcsöző volt a megbeszélésük, tehát
azért tudják, hogy ezt a fajta hideg polgárháborút nem nagyon érdemes folytatni. És azért hozzá kell tenni, hogy nemcsak Minneapolisról van szó, hanem a liberálisok sok városban megmozdulásokat szerveztek,
Los Angelesben, Washingtonban, Chicagóban, New Yorkban, tehát a főleg a demokrata vezetésű nagyvárosokban. és hát ez akár eszkalálódhat is újabb tömegmegmozdulásokká – mondta Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában.