Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap közölte: Magyarország és Szlovákia közös levélben Horvátországhoz fordult, hogy az ukránok által leállított Barátság-kőolajvezetéket kiváltva a horvát Adria-kőolajvezetéken keresztül érkezhessen hozzájuk az orosz nyersolaj. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint szakmai vagy jogi akadálya ennek nem lenne, de szerinte inkább egy politikai természetű akcióról van szó az ukránok részéről.
Hortay Olivér az InfoRádióban azt mondta, a regionális olajigények több mint kétharmadát a Barátság-vezetéken keresztül érkező orosz nyersolaj biztosítja, így az egész régió ellátása szempontjából óriási jelentősége van ennek a vezetéknek, illetve azon belül Magyarország, Szlovákia és Ukrajna üzemanyag-ellátása is nagymértékben függ a Barátság-vezeték kapacitásaitól. Úgy véli, szakmai és energetikai vonatkozásban nincs elfogadható indoka annak, hogy az ukránok leállították az olajszállítást a Barátság-vezetéken keresztül.
Január végén érte orosz támadás a Barátság-vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát.
A rendelkezésre álló információk alapján február elejére sikerült helyreállítani a vezeték megsérült részeit, de azóta sem érkezik olaj sem Magyarországra, sem Szlovákiába. A szakértő úgy fogalmazott, a nyilatkozatok alapján
az ukrán vezetés „szándékosan akadályozza a vezeték újraindítását, és ezzel próbál politikai nyomást gyakorolni a régióra, elsősorban Magyarországra”.
Hortay Olivér Robert Fico szlovák miniszterelnököt idézte, aki korábban azt mondta, „politikai zsarolás” zajlik, és teljesen elfogadhatatlannak nevezte az ukrán vezetés hozzáállását.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője kiemelte: az Ukrajnába érkező üzemanyag-volumen meghatározó része Magyarországon és Szlovákián keresztül jut el Ukrajnába, és hozzátette: nem csak az üzemanyag tekintetében fontos az energetikai együttműködés a felek között. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly az ukrán gázimport 45 százaléka, valamint a villamosenergia-import több mint 40 százaléka is Magyarországról érkezett, ami azt bizonyítja, hogy hazánk nemcsak humanitárius, hanem energetikai segítséget is nyújt Ukrajnának.
Mint mondta, kétségtelen, hogy az utóbbi időben „elmérgesedett a viszony, kialakult egy kommunikációs adok-kapok” Ukrajna és Magyarország között, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy „az ukrán vezetés minden eszközzel megpróbálja rávenni Magyarországot arra, hogy járuljon hozzá a gyorsított EU-csatlakozásához”. Hortay Olivér szerint azonban Kijev a Barátság-vezeték akadályoztatásával „messzebbre ment a szokásos kommunikációs adok-kapoknál, hiszen jelen esetben kritikus infrastruktúráról, energiabiztonságról van szó”.
Szijjártó Péter vasárnap Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter támogatásával arra szólította fel Facebook-oldalán Ante Susnjar horvát gazdasági minisztert, hogy Horvátország „a brüsszeli szabályoknak megfelelően haladéktalanul tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia felé az Adria-kőolajvezetéken keresztül”. A magyar tárcavezető szerint „egyetlen ország, így hazánk energiaellátásának a biztonsága sem lehet ideológiai kérdés”, ezért a magyar és a szlovák fél elvárja a horvátoktól, hogy „Ukrajnával ellentétben ne kockáztassák politikai okokból Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát”. Szijjártó Péter és Denisa Saková közös levelet is írt a horvát gazdasági miniszternek.
Hortay Olivér szerint Horvátországnak jogilag teljesítenie kellene a magyar és a szlovák fél kérését. Hangsúlyozta, hogy a Barátság-kőolajvezeték „kiesése rövidtávon nem okoz érzékelhető változást a fogyasztók szintjén”, mert Magyarország több hónapra elegendő kereskedelmi és stratégiai tartalékokkal rendelkezik. Megjegyezte:
ezeket a tartalékokat azonban havária helyzetekre tartják fenn, és nem azért vannak, hogy „politikai viták okozta ellátási nehézségekre nyújtsanak fedezetet”.
Éppen ezért a szakértő szerint érdemes lenne minél előbb megoldást találni a megfelelő olajszállítás biztosítása érdekében.
„Ellátásbiztonsági szempontból sem kedvező ez az állapot”
Hortay Olivér elmondta: jelen helyzetben teljesen logikus, hogy Magyarország és Szlovákia elkezdett dolgozni azon, hogy ameddig a Barátság-vezeték áll, addig az Adria-vezetéken keresztül érkezhessen orosz nyersolaj a nyugati típusú nyersolajon kívül. Kiemelte, hogy a pozsonyi és a százhalombattai olajfinomító is „adott mennyiségű orosz és nem orosz olajbekeverési arányok mellett működtethető optimálisan”, így abban az átmeneti időszakban, ameddig Ukrajna akadályozza a Barátság-vezeték újraindítását, Magyarországnak és Szlovákiának az az ellátásbiztonsági érdeke, hogy legyen mozgástere olyan típusú nyersolajat felhozni a vezetéken keresztül, amely a finomítók optimális működéséhez szükséges.
Fontos tudni, hogy az Adria-vezeték kapacitása kisebb, mint a Barátság-vezetéké. Előbbit eredetileg is egy kiegészítő útvonalnak tervezték. Az elmúlt időszakban sok vita is volt az Adria-vezeték maximális kapacitása körül. A horvát fél azt állítja, hogy különböző kiegészítő megoldásokkal, adalékanyagok hozzáadásával mesterségesen meg lehetne növelni a vezeték kapacitását annyira, hogy az fedezhetné a szlovák és a magyar igényeket. Magyarország és Szlovákia szerint viszont ez nagyon kockázatos megoldás, mert indoklásuk szerint
az Adria-vezeték kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy megbízható módon, tartósan, teljes egészében ellássa a szlovák és a magyar igényeket.
Hortay Olivér úgy fogalmazott, „ellátásbiztonsági szempontból sem kedvező állapot”, hogy a régióban több ország igényeinek kielégítése is egyetlen vezetéktől függ. Ugyanakkor szerinte az Adria-vezeték átmenetileg enyhíthetné a magyar ellátáson azt a nyomást, amit a Barátság-vezeték kiesése okoz.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője azt gondolja, most két fő szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy lehetőleg minél előbb újrainduljon az olajszállítás a Barátság-vezetéken Magyarország és Szlovákia felé, a másik pedig az, hogy ez az átmeneti időszak minél kevesebb kárt okozzon. Úgy véli, előbbi problémát a felek közötti politikai konfliktus feloldásával lehetne megoldani, mert „jól láthatóan Ukrajna politikai nyomást kíván gyakorolni azzal, hogy akadályozza a Barátság-kőolajvezeték újraindítását”. A másik azonban egy jogi tevékenység, mert Horvátországnak a kialakult helyzetben jogi kötelezettsége, hogy az Adria-vezetéken keresztül lehetővé tegye az érintett országok irányába az olajszállítást, hogy ezzel a bekeverési arányoknak megfelelő, optimális olajösszetétel legyen biztosítva számukra.