A krízis nemcsak a magyar termelőket, hanem globálisan, az egész világ méhészeti ágazatát érinti. Bross Péter a napokban tért haza a Chilében megrendezett méhészeti világkiállításról, ahol elmondása szerint az argentin, mexikói méhészektől kezdve az amerikaiakon át egészen az európai méhészekig mindenki megdöbbenve ugyanazokról a nehézségekről számolt be. „Gyakorlatilag két év alatt a felére esett a világ mézfelvásárlási ára, és még ezen a végtelenül lecsökkent áron sem lehet eladni a mézet” – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Hozzátette: ideális esetben a nagy nyugat-európai mézkiszerelő üzemeknek lehetne eladni a mézet, melyek 20 tonnás tételekben vásárolnak, majd a hordókból üvegekbe teszik át, és így értékesítik az európai élelmiszerláncoknak. Ezek az üzemek azonban Bross Péter tájékoztatása szerint nem mutatnak érdeklődést az unióban termelt nagybani méz iránt. Ennek az az oka, hogy szinte minden beszerzésüket Kínára és Ukrajnára összpontosítják. Mint fogalmazott, az említett kiszerelők évente nagyjából 100 ezer tonna mézet vásárolnak.
Ennek a mennyiségnek az egyharmadát Ukrajnából, kétharmadát pedig Kínából veszik meg.
A háború miatt az ukrán méz rendkívül olcsó. Tavaly február óta körülbelül 20-30 százalékkal csökkent az ukrán méztermelés, miután sok méhész elhagyta az országot vagy a fronton van. Még ilyen csökkenés mellett is 60-70 ezer tonnányi méz van a szabad piacon, ami nagyjából két-három éves magyar méztermelésnek felel meg. Fontos tudni, hogy mivel háború van, az ukrán mézet nem terheli vám, a termelőknek viszont pénzre van szükségük és nem akarnak mezőgazdasági terméket tárolni, így a nagy kínálat miatt drasztikusan leesett az ukrán méz ára.
„Ma azt éljük meg, hogy ukrán mézet olcsóbban lehet megvásárolni, mint kínait. Ilyen még soha nem volt”
– jelentette ki Bross Péter, aki szerint a Kínából származó méz esetében az a fő probléma, hogy „nem mézről beszélünk”.
Mint mondta, a kínai méz gyártott termék, amit nagyon nehéz igazolni. Olyan módszerekkel lehetne bebizonyítani, hogy nem méz, amelyeket eddig nem fektettek le hivatalos jogszabályban, ez pedig megköti az illetékesek kezét, nem tudnak mit tenni. Bross Péter elmondta: a Kínából származó méz csaknem 80 százaléka hamis. „Teljesen el vannak keseredve a magyar méhészek is.
Nagyon sokan abbahagyják a méztermelést. Főleg azok, akiknek nincsen tartalékuk”
– jegyezte meg.
Az egyesületi elnök szerint a „józan paraszti ész” szerint lehetne megoldást találni a problémára. „A jogszabályok hálójában Brüsszel bürokratikus, évekig tartó döntéshozó mechanizmusában én nem látom a megoldást.” Bross Péter kifejtette: már 2004-ben, Magyarország EU-hoz való csatlakozásakor észrevették, hogy a jogharmonizáció miatt „elvesztettünk egy nagyon erős élelmiszerkönyvet”. Felidézte, hogy egyes magyarok akkor hat héten át demonstráltak Brüsszelben és azt kérték, bizonyos mondatokat emeljenek bele az élelmiszer-direktívába a megfelelő, szigorú ellenőrzés érdekében. Bross Péter úgy véli, ha ez megvalósult volna, akkor manapság nehezebben lehetne hamis mézet forgalomba hozni.
Bross Péter emlékeztetett: az Európai Bizottság ugyan korábban „rábólintott” arra, hogy a mézek eredetét fel kellene tüntetni az üvegeken, „jogszabály azonban még mindig nincs.” Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint
az Európai Uniónak antidömping intézkedést kellene bevezetnie Kína ellen,
amit az Egyesült Államok már meglépett bő tíz évvel ezelőtt. Ukrajnával kapcsolatban pedig az egyesület szerint a méz esetében ugyanúgy kellene eljárni, mint a gabona tekintetében.
Bross Péter nagy problémának tartja, hogy az ukrán méhészek az Európai Unióban már rég nem engedélyezett állatgyógyászati készítményeket használhatnak. „Elvileg lehetne bőven mit csinálni, nem beszélve akár egy erőteljes, uniós szintű mézkampányról, amely során el lehetne magyarázni a lakosságnak, miért vegyenek Európai Unióban termelt mézet, illetve a környezetükben miként marad biztonságban a beporzáshoz szükséges ökoszisztéma fennmaradása” – mondta az InfoRádióban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.