Döntött a kormány: új elszámolási szabályokat kapnak a napelemesek

„Volt egy jó 30 évünk a rendszerváltástól, amikor döntő részben az orosz energiára tudott alapozni Magyarország, valamint Európa gazdasága és ipara. Ez jelentős versenyelőnyt jelentett nekünk” – kezdte előadását a miniszter a Portfolio tudósítása szerint, de hozzátette, az olcsó energia kora véget ért, újra kell definiálnunk az európai versenyképességet. Lantos Csaba szerint sokan tévesen azt hiszik, hogy véget ért az energiakrízis, pedig

valójában Európa kitettsége érdemben nem csökkent, csak Oroszország helyett más államoktól függ az ellátása.

"Az EU-ban a primer energiafüggőségünk 71 százalék, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 76 százalék, vagyis az energiahordozóink legnagyobb részét importáljuk" – mondta el a miniszter.

Fontosnak nevezte az európai diverzifikációs és függetlenedési kísérleteket, és az eddigi eredményekben szerinte Magyarországnak is fontos szerepe van. A tárolói kapacitásunk már 97 százalékon áll, így ez a tél már biztosan rendben lesz.

"A fosszilisről jövünk le, megyünk a villamos energia irányába. Ehhez áramot kell termelni, ami az egyetlen termék, amit rögtön el is kell használni. Nálunk ez a megújulókon kívül a nukleáris energiát jelenti a terveinkben" – mondta el Lantos Csaba, és arra számít, hogy Paks mellett a kisebb, moduláris erőműveknek is fontos szerep juthat az idei energiamixben. Vizsgálják egy vagy akár két ilyen termelő magyarországi megépítésének lehetőségét.

A napenergia robbanásszerű terjedése miatt a kiegyensúlyozáshoz nagy teljesítményű gázerőművek építését tervezik. Összesen három ilyen beruházást valósítanának meg, 1500-1700 MW kapacitásban.

„Jelenleg több mint 5200 megawattóra napenergia-kapacitás épült ki Magyarországon. Amikor ezek termelnek, akkor olyan sok naperőművünk van, akkor már tárolnunk kellene az energiát” – jelentette ki Lantos Csaba. Jelezte, hogy a már most is 5,2 GW-os kapacitás 2030-ra 10-12 gigawattra nőhet, amivel a klímapolitikai vállalásunkhoz is közelebb kerülünk.

A miniszter felidézte, hogy tavaly október 31-től a háztartási kiserőműveknél bevezették a betáplálási stopot.

"Bejelentem, hogy ezt a tilalmat január 1-jétől kivezetjük, újra lehet telepíteni háztartási erőműveket"

– mondta, de hozzátette, hogy ez csak az ország 93 százalékára lesz igaz, mert az ország 7 százalékán a hálózatfejlesztések még nem tartanak ott, hogy elviseljék a növekvő betáplálást. A feloldás a fogyasztók 84 százalékát érinti majd.

Lantos Csaba megerősítette, hogy az éves szaldóelszámolást fenntartják tíz évig a telepítés kezdetétől számítva.

Az életbe lépő új bruttó elszámolásban a megtermelt áram átvételi árát a lakossági felhasználók kedvezményes A1 árszabásához köti a szabályozás. A szerződött hálózatelosztási szolgáltatók így kismértékben eltérő, de egyaránt

nettó 5 forint körüli energiadíjat fizetnek 1 kilowattórányi áramért,

de fontos újítás, hogy a napelemes családok a kereslet függvényében akár kedvezőbb feltételekkel is leszerződhetnek az áram átadására, miközben az átlagfogyasztásig változatlanul rezsicsökkentett áron jutnak az energiahordozóhoz. A hatályos rendelkezések szerint a hálózatba táplált villamos energia után nem számolnak fel rendszerhasználati díjat a napelemes termelőknek.

A miniszter egy 75 milliárd forintos támogatási pályázatot is bejelentett, amely a háztartási tárolói kapacitások kiépítését segítheti. Lantos Csaba közölte, hogy a támogatási intenzitás maximum 65 százalék lesz. Két korlátot határoztak meg: maximum 4 kilowatt háztartási napelemek mellé legfeljebb egy 8 kilowattos tárolóegységet lehet telepíteni.