Hazánk az elmúlt fél évben számtalan alkalommal próbálta Lengyelországgal, Romániával és más közép-kelet-európai országgal együttesen az Európai Bizottság figyelmét felhívni, hogy az egyoldalú, lényegében korlátlan vámmentesség és az összes behozatali szabály felfüggesztése olyan piaci zavarokat okoz a térségben – elsősorban a gabona- és olajos növények piacán, de egyebekben a baromfi-, a tojás- vagy épp a mézpiacon –, amely aránytalan, és az itteni mezőgazdaság számára egyfajta katasztrófát jelent – kezdte Feldman Zsolt.
Miután a brüsszeli testület részéről azonban semmilyen érdemi lépés nem történ – akár egy más típusú megállapodás megkötésére az ukrán import tekintetében –, mind a lengyel, mind a magyar, illetve már a szlovák és a bolgár kormány is arra jutott, hogy a megtelt raktárak és az ellehetetlenült termelők olyan kényszert szülnek, hogy a további áruáramlást egy radikális – „és remélhetőleg átmeneti” – intézkedéssel meg kell állítani, máskülönben összeomlik a kelet-közép-európai agrárium – tette hozzá az Agrárminisztérium államtitkára.
Mint hangsúlyozta, az említett országok abban érdekeltek, hogy a következő időszakban az Európai Unió olyan megállapodásra jut Ukrajnával, ami lényegében gátat szab a korláttalan árubeáramlásnak a régióba. Bíznak abban, hogy sikerült felhívni a testület figyelmét, hogy az eddigi teljes körű vámmentesség – bizonyos mezőgazdasági termékek esetében – fenntarthatatlan Ukrajna esetében, és a következő néhány hónapban megtörténnek a szükséges lépések ennek orvoslására.
Feldman Zsolt szerint egyik oldalon strukturális megoldást kell találni, gondolva az idei betakarításkor már a raktárakba érkező terményekre. Ezért kell az importgabona számára az eddigiekhez képest komolyabb belépési korlátot emelni az Európai Unió részéről – magyarázta. Mindez a másik oldalon lehetőséget, hogy a belső használás fel tudja dolgozni mindazt a terményt, ami már beérkezett az EU-ba. „Kulcsfontosságú, hogy a termény – legyen az hazai, vagy máshonnan származó – minél több raktárból, minél előbb felhasználása kerüljön, hogy biztonsággal tudjuk az idei terményt elhelyezni, majd egy konszolidáló piacon értékesíteni” – fogalmazott.
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár megerősítette, hogy első körben Románia, Bulgária és Lengyelország számára uniós döntés született egyfajta kompenzáció biztosítására. Tekintettel arra, hogy határozottan jelezték, hogy a magyar és a szlovák gazdálkodók – akik kimaradtak a kompenzációból –, ugyanúgy szenvednek és nem másodrendű tagjai az uniós társadalomban, ígéret érkezett arra, hogy ők is kapni fognak valamilyen pénzbeli támogatást – tette hozzá.
A nagyságrendeket illetően Feldman Zsolt megjegyezte: néhány 10 millió euró, több milliárd euróban mérhető kár esetén, ami összességében a kelet-európai régiót éri és érte, inkább szimbolikus jelentőségű, és az alapvető problémákat semmiképp nem tudja kezelni.
„Úgyhogy helyén érdemes kezelni ezt az európai uniós támogatást.”
Az agártárca munkatársa végül fontosnak nevezet, hogy az egyes tagállamok és azok gazdálkodói ne legyenek diszkriminálva, de az érdemi kérdésnek mégis azt tartja, hogy újra megfelelő keretek közé tereljék az ukrán exportot és az eredeti szolidaritási folyósokhoz kapcsolt célokat a gyakorlatban is érvényesítsék uniós szinten.
A kereskedelempolitika uniós hatáskör, ezért az egyoldalú lépések nem lehetségesek – közölte az elmúlt Európai Bizottság agrár- és kereskedelmi szóvivője, miután Lengyelország és Magyarország ideiglenesen megtiltotta több ukrán mezőgazdasági áru behozatalát. Miriam Garcia Ferrer szerint az uniós testület már felvette a kapcsolatot az érintett tagállamok és Ukrajna hatóságaival.