Ismert, pénteken a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott fejezeti kötetekből kiderült, hogy az eredeti tervektől eltérően egyes különadók nem rövid távra szólnak, 2023-ban is velünk lesznek. A fejezetek alapján
- 2023-ban visszavezetik a reklámadót, 15 milliárd forintnyi bevételt remél belőle a kormány, és utána fokozatosan növekedhet, vagyis nem csak két évre szól
- a tranzakciós illeték esetében már 2023-as és 2024-es bevételi tervek is napvilágot láttak, 323, illetve 335 milliárd forint képében
- a légitársaságok különadója is stabilizálódik, évente 30 milliárd forint folyhat be ebből - 2026-ig.
Hétfőn Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KAVOSZ-szal tartott közös sajtótájékoztatót, ahol - mint a Portfolio.hu tudósítása rámutat - tisztázódott néhány részlet.
A tranzakciós illeték esetén arról beszélt a tárcavezető, hogy ez az adó már előtte is létezett, most a maximum határát módosította a kormány 6000 forintról 10000 forintra az átutalások esetén. "Ez egy inflációs igazítás nyomán történik meg. Adott esetben indokolható, ha egy finomhangolás történik az adó esetében" - fejtette ki.
A légitársaságok különadója szerinte más országokban is létezik, nem a válsághoz kapcsolódóan került bevezetésre, hanem sokkal korábban, és adott esetben, átnevezve fennmaradhat a következő időszakban.
A reklámadóról azt mondta, az mindig létezett, de az EU vizsgálata miatt felfüggesztették. Nem bevezetik, hanem januártól aktiválódik az uniós döntése szerint. A reklámadó nem is egy új adó, amit bevezetünk, hanem a felfüggesztés kifut és január 1-től életbe lép a kulcs. "Ezt az adót nem mi vezetjük be, hanem letelik a moratórium" - emelte ki.
Nagy Márton szerint az "extraprofitadó" alatt nagyrészt a bankok és az energiaszektor többletnyereségéről van szó. "Ez az igazi nagy terhelés és ennek a nagy terhelésnek két éven túl nem szabad fennállnia" - tette hozzá.