GKI: nem ott adóztat a kormány, ahol extraprofit van

A kormány által a költségvetési hiány pótlására bevezetett adókat elemzi a GKI – írja a hvg.hu. A gazdaságkutató egészen pontosan azt nézte meg, mennyire felelnek meg ezek a különadók a nevüknek. A kormány közlése szerint egyes ágazatok extraprofitját adóztatja meg, a GKI azonban felhívja a figyelmet, hogy valójában ezek a közterhek nem a cégek nyereségére, hanem bevételére vetették ki.

Mint olvasható, az árbevétellel arányos adózott eredmény az elemzés szerint átlagosan 8,5 százalékos volt 2020-ban, ha csak a nyereséges szakágazatokat nézzük, akkor ez az érték 9,5 százalék. Ha az átlag feletti szintet tekintjük extraprofitnak, akkor az 581 szakágazat közül 189 közül mutatkozott ilyen, az átlag kétszeresét meghaladó érték pedig 28-nál volt kimutatható – teszi hozzá a lap.

A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el, ezek között azonban egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból.

A nagyobb szakágazatok közül

• az út- és vasútépítés (46,4 százalék),
• a cementgyártás (41,8 százalék),
• a gyógyszergyártás (40,7 százalék),
• a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és
• a jogi tevékenység (33,1 százalék)

tartozik ide. De kimagasló

• a kavics-, homok- és agyagbányászat (27,4 százalék) eredménye is.

A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék) – derül ki.

A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6 százalék, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8 százalék. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37 százalékos aránnyal megint csak az út- és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszer-kiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9 százalék), ez a szakágazat szerepel az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekom tevékenység a 29. helyen.

A harmadik mutató a sajáttőkearányos adózott eredmény, itt a szakágazati átlag 6,6 százalék, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1 százalék. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen álló út- és vasút építése szakágazat 76,4 százalékos mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5 százalék), a dohányáru nagykereskedelem (48,3 százalék), s a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7 százalék) szakágazat. A vezetékes távközlés (44 százalék) a 9. a listán, de pl. a jogi tevékenység (38,6 százalék) sem sokkal maradt le.

Ez tehát azt jelzi, hogy az „extraprofitadóval” jellemzően nem a legnagyobb nyereséget termelő ágazatokat terheli az állam.

Igaz – teszi hozzá a GKI – nem is a nyereséget, hiszen a társasági nyereségadó kulcsa a legalacsonyabb az EU-ban.

A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd forint adózott eredményt értek el és 526 milliárd forint nyereségadót fizettek be 2020-ban, méghozzá egy olyan évben, amikor a GDP közel 5 százalékkal csökkent. Vagyis a társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a kormány jelentős összegekkel járult hozzá. Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forint adózott eredményt értek el a szakágazat cégei – hívja fel a figyelmet a gazdaságkutató.