A koronavírus-válság felgyorsítja a szénerőművek leszerelését - de ez nem sima ügy

a csökkenés okai még nem egészen egyértelműek. Egyrészt a koronavírus miatt világszerte bevezetett korlátozások okozta gazdasági lassulás is elősegítette, de számított az is, hogy számos országban egyre komolyabban veszik a klímavállalásokat. Az Európai Unióban mára nem éri meg szénerőművet üzemeltetni, sok országban ráfizetéses a vállalkozás és megindult az erőművek bezárása is – mondta az InfoRádióban Szabó László, a Regionális Energia-gazdasági Kutatóközpont vezetője.

A jelenlegi karbonadóztatási környezetben - amikor egy 1 tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvótaegység 25 eurónál többe kerül - igazából alatta van a szénerőművek megtérülése alatta marad az elvártnak - mondta a szakember annak kapcsán, hogy az emberiség történetében először csökkent a szénerőművek száma és kapacitása a világban 2020 első félévében.

Szénerőmű létesítése előtt általában azzal számolt eddig a beruházó, hogy alaperőműként a potenciális éves üzemóramennyiség 60-70 százalékában folyamatosan üzemel majd. "Számításaink szerint ma már egyre kevésbé igaz ez, egyre több országban ha működnek is, nagyon kevés óraszámban üzemelnek, ez pedig oda vezet, hogy hosszú távon nem éri meg a működtetésük" - mondta Szabó László.

Európában már nem nagyon épül új kapacitás, a kérdés egyre inkább az, hogy a meglévő kapacitásokat meddig fogják tudni üzemeltetni

- mondta Szabó László. Érdemes tudni azt is, tette hozzá, hogy foglalkoztatási és rendszerbiztonsági okokból egy-két évig még lehet, hogy azokat az erőműveket is üzemeltetni kell, amelyek nem termelik ki a változó költségeiket - tette hozzá a szakértő.

A kép persze árnyaltabb: ha egy erőmű importszénre épül, akkor egyértelműen látszik a működési költségeken, hogy ráfizetéses, és megjelennek a további működést elősegítő állami támogatások. "Ha saját bányával üzemelnek a szénerőművek, akkor nem feltétlen a piaci árkörnyezet látszik a kitermeléskor, és az elsődleges számokból egy nullszaldó közeli kép is kirajzolódhat, mert a jelentős támogatások nem az erőműnél, hanem a bányafenntartásnál jelentkeznek" - mondta Szabó László. Ez a helyzet például Lengyelországban.

Mindez együtt jár azzal, hogy nagyon magas a foglalkoztatás a szénszektorban - a bányászatot és az erőműveket is beleértve.

"Ezért ez egy kényes, érzékeny kérdés a politika számára,

hiszen egy ilyen erőműleállítási döntés egyúttal több ezer bányász és erőművi dolgozó elbocsátásával, és a közvetlen kapcsolt szektorok bezárásával járhat" - tette hozzá Szabó László.

Nem véletlen, hogy az Európai Uniónak külön politikái foglalkoznak a szenes régiókban egy-egy erőmű gyorsított bezárásával jelentkező problémák kezelésével. Több országban - például Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban - ugyanis a tervezettnél is korábbi bezárásokra kerül sor, részben elsősorban a magas karbonkvóta-árak miatt. De a gyorsított erőműbezárási döntéseknél érződik a járvány miatti csökkenő energiakereslet, valamint az is, hogy a megújuló energiatermelés költségei a vártnál is jelentősebb mértékben csökkennek az utóbbi időben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!