A járvány és a rövidtávú szálláskiadás törvényi korlátozása is letaglózó hatással volt, emiatt miatt mindenki, aki üzletszerűen lakáskiadással foglalkozik, legyen szó rövid- vagy hosszú távról, új időszámításba kezdett – fogalmazott az InfoRádiónak Mester Nándor, aki szerint érdemes megvizsgálni a helyzetet a kiadói, valamint a felhasználói, vagyis bérlői oldalról is, hiszen utóbbi csoport sincs túlságosan jó helyzetben, még ha az elsődleges hatás mindenféleképpen az árcsökkenés. Ennek mértéke ugyanis elmaradt a várakozásoktól, de a járvány miatti 10–15 százalékos mérséklődés mégiscsak számottevőnek tekinthető.
Az Mfor-Privátbankár ingatlanpiaci szakértője szerint azok a lakástulajdonosok, akik nem hajlandóak az új korlátozásokat elfogadni, és inkább a biztos bevételre mennek rá, azok át fognak menni a hosszú távú lakáskiadási bizniszbe, ami nagyságrendileg 3-4 ezer új kínálatot jelenthet a piacon. Mindemellett befejezéshez közel van sok lakóparki beruházás, az újépítésű lakások 35-40 százaléka pedig kifejezetten bérbeadási céllal került új tulajdonoshoz, akik elképzelhető, hogy szintén nem elsősorban az Airbnb-piacon kívánnak majd boldogulni, hanem a hosszú távú bérleti piacon, vagyis rövid távon egyfajta túlkínálat lehet, ami már
meg is állította a „rettentően” gyorsan növekvő árakat, illetve bizonyos körzetekben csökkentette is,
elsősorban az V. kerületben, ahol a földtől elrugaszkodott, 2-300 ezer forintos havi díjat is ki kellett fizetni egy-egy közepesebb lakásért, csak azért, mert korábban ezeket nagyon fölpumpálták a külföldi turistáknak, vagy más külföldi, állandó jelleggel itt tartózkodó embereknek kiadott lakásokon keresztül – magyarázta a szakember.
A koronavírus-járvány és az Airbnb-korlátozás együttesen jó eséllyel tönkreteheti azokat a szálláshelykiadókat, akik kifejezetten a külföldiekre és a rövid távú kiadásokra koncentrálnak, hiszen a jól fizető külföldi turistáktól elkért összegeket egy magyar családtól, esetleg az egyetemistáktól nem remélhetnek. Mester Nándor szerint „valahol a középút lesz a megoldás”: vagyis
az Airbnb-tulajdonosoknak a 10-20 százaléka várhatóan teljesen ki fog szállni ebből a bizniszből, de lesznek olyanok, akik valamiféle hibridmegoldást fognak választani,
amire még nem nagyon van példa, de a szakember úgy látja, a közeljövő ez: miszerint nyáron, amikor visszatérnek a turisták, még ha nem is olyan számban, mint korábban, két–három hónapra rövid távra fogják kiadni az ingatlanokat, a további kilenc hónapra pedig hosszú távra diákoknak.
Megjegyezte, a bérlői oldal számára nemcsak az árcsökkenés lehet jó hír, hanem az is, hogy
jobban szét fog válni a minőség,
tehát a minőségi bérleményeket előbb fogják tudni bérbe adni, akár azonos áron is. De az is előfordulhat, hogy nem kell csökkentenie a díjat a tulajdonosnak, viszont azonos árért nagyobbat fognak keresni például a diákok is, akik eddig is ketten-hárman összeálltak. Így nem kell majd szoronganiuk 35 négyzetméteren, hanem akár másfélszer akkorát is tudnak szinte ugyanannyi pénzért kivenni – hiszen volt egy általános árcsökkenés, fogalmazott a szakember, megismételve: a minőségi irányba való elmozdulás kívánatos lenne ezen a piacon, nemcsak az új lakások esetében.
Az Országgyűlés által elfogadott Airbnb-törvénnyel kapcsolatban, amely értelmében az önkormányzatok meghatározhatják, hogy egy magánszálláshely egy évben hány napra adható ki, úgy fogalmazott: minden lokáció önálló életet él, és a helyi vezetők tudják azt fölmérni, hogy milyen gazdasági hatásai vannak annak, hogy ha elmaradnak azok a bevételek, amelyek az ezeket igénybe vevő turistáktól származnak. Vagyis
a helyhatóságok pengeélen táncolnak, miután azt kell mérlegelniük, hogy milyen kapcsolódó bevételforrástól esnek el akkor, ha drasztikusan korlátozzák az Airbnb-szállásokat
– fogalmazott Mester Nándor, aki szerint jó megoldás lehet, ha a különböző érdekvédelmi szervezetekkel közösen határoznak egy normát, azonkívül pedig az adóhatósággal is nagyon szorosan együttműködnek, mert azért valahol mindenki érdeke az, hogy a feketén működő, rövid távon lakást kiadókat kiszorítsák erről a piacról, hiszen a többség, igenis, rendesen fizeti a közterheket, a vendégeinek a túlnyomó része pedig betartja a különböző társadalmi együttélési szabályokat.
Nem szabad általánosítani – hangsúlyozta az Mfor-Privátbankár munkatársa.
Végezetül kiemelte: ha elindul valamiféle normális párbeszéd az ügy szereplői között, így az önkormányzat, a lakóközösségek, az érdekvédelmi szövetségek, valamint a tulajdonosok között, akkor valamiféle kompromisszum lehet a dolog vége, amivel adott esetben mindenki jól járhat. A kerület lakói mondjuk amiatt, hogy azon felül, hogy szabályozottabb piaci szereplőkkel lesz dolguk, az önkormányzati bevételek egy részét közcélú beruházásokra fordíthatják, közvetve az ő javukat is szolgálva – tette hozzá.