Az árfolyamváltozások azokat érintik leginkább, akiknek van valamilyen külföldi devizában jelentkező bevétele vagy kiadása, netán adóssága vagy követelése. Az árfolyamváltozás az ő forintban kifejezett helyzetükre gyakorol hatást. A legtipikusabb eset az, amikor kifejezetten külföld devizában vásárol valaki, vagy olyan terméket vásárol, ami külföldi devizában meghatározott árú - mint az importtermékek.
Egyes importtermékek árában csak lassan érvényesül az árfolyamváltozások hatása, de több olyan is akad, ahol nagyon látványos és gyors változás. Ilyen jellemzően az üzemanyagárak változása
- a Mol például átlag hetente kétszer tekinti át a világpiaci olajárak és az árfolyamok változását, és azonnal lép, ha változik a devizajegyzés ára - mondta az InfoRádiónak Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
A lakosság nagy része ma elsősorban a fogyasztói termékek áránál találkozik az árfolyamváltozás hatásával - mondta a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világban ma annyira alacsony az inflációs nyomás, illetve a technológiai fejlődés annyira rányomja a bélyegét a tartós fogyasztási cikkek árára, amelyek leginkább importként jutnak el hozzánk, hogy ebből a polcokon általában nagyon kevés érzékelhető.
A most megfigyelhető viszonylag magas magyar inflációs környezetben sem elsősorban a forint árfolyama játssza még a főszerepet, de már látszik, hogy egy erősebb forintárfolyam mellett lennének olcsóbb termékek Magyarországon is - mondta Madár István. Van kapcsolat az árfolyam és a fogyasztói árak és az infláció között, de ez idődről időre változik. Az elemző emlékeztetett arra, hogy ez a válság előtt erősebb volt, a válságot követően kismértékben gyengébbé vált.
"Egy százalékos forintgyengülés néhány tized százalékpontos inflációemelkedést tud előidézni"
- tette hozzá Madár István. Ez jelenleg 0,2-0,3 százalékpontot jelent a szakértők szerint.
Amennyiben intenzívebbé válik a forint árfolyammozgása, vagy tartósabbnak tekintenek egy árfolyam-elmozdulást, akkor a kereskedők gyorsabban és bátrabban árazzák át a termékeket - mondta Madár István. A válság utáni években annyira visszaestek Magyarországon a korábban nagyon magas inflációs várakozások, hogy amiatt az átárazási hajlandóság talán csökkent a kereskedők részéről - vélekedett az elemző.
"A kérdés az, hogy most mennyire erős a magyar gazdaság belső kereslete, a háztartási fogyasztási kereslet, és visszatérhet-e a bátrabb árazás a kereskedők részéről" - tette hozzá Madár István.
Szerinte érdemes lesz figyelni a januári-februári inflációs adatokat, mert a tapasztalatok szerint nagyon sok gazdasági szervezet az árazási döntéseit ilyenkorra, év elejére időzíti. Ez egy intenzívebb átárazási időszak, ha valamikor, akkor ilyenkor lehet karakteresebben megfigyelni a forint gyengülésének átgyűrűző hatását - hívta fel a figyelmet az elemző.
A forint gyengülése kifejezetten káros azoknak, akiknek van valamilyen devizahitelük, de ebből a szempontból a magyar gazdaság helyzete nagyon sokat javult az elmúlt időszakban.
Mivel a lakosság könyveiből kikerült a devizahitel, és az államadósságban is nagyon alacsonyra csökkent a devizaadósság aránya, továbbá a vállalatok egy jelentős részének csak azért van devizahitele, mert van természetes devizafedezettsége az exporttevékenysége miatt, ezért a gazdaság forintárfolyamra való érzékenysége drasztikusan csökkent - mondta az elemző.
"Ilyen szempontból a sérülékenység, a forintgyengülésből fakadó stabilitási kockázatok tulajdonképpen eltűntek, de lényegesebben alacsonyabbak, mint a válság előtt voltak" - tette hozzá Madár István.