Az azonnali fizetési rendszer 2020 március másodikán indul el Magyarországon, és Európa egyik legkorszerűbb pénzforgalmi megoldása lesz, emellett pedig a jelenleginél gyorsabb és olcsóbb banki szolgáltatásokat hoz majd az ügyfelek számára - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kovács Levente, a tavaly 30 éves fennállását ünneplő Magyar Bankszövetség főtitkára. A banki utalások pár másodpercen belüli teljesítését ígérő rendszer bevezetését egyébként 2019-ben a hazai pénzintézetek felkészülési nehézségei miatt kétszer is elhalasztották.
A főtitkár szerint az év második felében folyamatosan jönnek majd ki az új banki termékek, szolgáltatások.
"Ha pedig az ügyeleteket megdrágító tranzakciós illetéket ki lehet vezetni, már másnap megjelenhetnek a hitelintézetek az új lakossági számlavezetési csomagokkal, nagyon kedvező áron" - mondta a főtitkár.
Szerinte akár olcsóbb is lehet egy csomag havidíja, mint egy órányi parkolás Budapest belvárosában. Megjegyezte azt is, hogy a digitális szolgáltatások díjai jelenleg nominálisan megegyeznek a Nyugat-Európában használatosakkal, mivel a fejlesztések költségei mindenütt azonosak. Ez persze az egyéni jövedelmi viszonyok mellett lehet olcsó, vagy drága is.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár egyre több digitális pénzügyi megoldást kínáló vállalkozás verseng az ügyfelek figyelméért, a hagyományos banküzem még mindig biztonságosabb a működését szabályozó előírások miatt.
Ezzel szemben szerinte a fintech és bigtech (vagyis a vilg legnagyobb technológiai vállalatai által kínált pénzügyi megoldások esetében) cégeknél az ügyfél is kockáztat.
A hazai bankpiacon jelen lévő 30 pénzintézet a főtitkár szerint kellően erős versenyben áll az ügyfelekért, és így termékárazás esetében is inkább a költségcsökkentés dominál. Ugyanakkor megerősítette azt a pénzügyi körökben gyakran hangoztatott vélekedést, hogy a lakossági ügyfelek kiszolgálásához elegendő lenne 4-5 nagybank, míg vállalati szektort kiszolgáló pénzintézetből a minél több kívánatos. Magyarországra az elmúlt évtizedek során a világ hozzávetőleg 200 országa közül 12-ből érkeztek bankok, s a működő tőkeberuházások 85 százaléka ugyanezekből az országokból származik - villantotta fel az összefüggést a főtitkár.
Kovács Levente szerint továbbra is gond, hogy lakosság megtakarítási hajlandósága csekély, holott e forrásokból lehetne hosszú távon prosperáló gazdaságot, vállalkozásokat finanszírozni. Ugyanakkor mivel jelenleg bőséges a likviditás a nemzetközi pénzpiacokon, ezért egyelőre nem okoz gondot a hitelezésnél, hogy az alacsony kamatok miatt a lakosság inkább az állampapírok felé fordul a bankbetétek helyett.
A magyar bankrendszernek egyébként mostanra sikerült ledolgoznia a 2008-as válságnál elszenvedett veszteségeket, és elérni a tőkére vetített 10-15 százalékos nyereségrátát.
Ez már a jegybank által meghatározott, a fenntartható, fejlődő bankrendszer ismérveként emlegetett szint. A szektor bízik benne, hogy a kedvező folyamatok még jó néhány évig fennmaradnak. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben egyébként nem a kamatbevételekből, banki marzsokból származik a banki nyereség, hanem a minél nagyobb és egészségesebb hitelportfólió kialakításából. Ami persze fogyasztói oldalon hitelfelvételre csábít - ezért is lenne érdemes alaposan, a biztos törlesztőképesség alapján eladósodni.
Szintén a felelős pénzügyi magatartás része lenne, hogy minél kevesebb készpénz őrizzen otthon a lakosság, mivel az "optimális zsákmány a betörők számára". Jelenleg ugyanis 6500 milliárd forintnyi a forgalomban lévő készpénz mennyisége, holott egyre kevésbé lenne szükség a használatára.
A főtitkár szerint a bankszövetség fő célja jelenleg az ágazat fenntartható növekedésének biztosítása és a pénzügyi területek digitális átállásának támogatása, de emellett az aktuális gazdaságpolitika megvalósításában is közreműködik.