ÚJABB CIKKÜNK A TÉMÁBAN
Parlagon heverő vagyont von be a finanszírozásba, és felélénkítheti a vállalati kötvények és a bankbetétek piacát is a magyar állampapír plusz - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinjának legutóbbi adásából, amelyben Kuti Zsolt, az MNB igazgatója és Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója volt a vendég.
Az Alapblog összeállítása szerint a beszélgetés főbb üzenetei:
- Néhány tulajdonsága, amely miatt jobb lesz az új lakossági állampapír a korábbiaknál: a nem túl magas infláció esetén magasabb hozam, az adómentesség, a futamidő lejárta előtt, az elején félévente, majd évente veszteség nélküli kiszállási lehetőség és a szélesebb értékesítési hálózat.
- Az, hogy a papír mennyire lesz folyamatosan likvid, függ a piactól és az időközben esetleg változó kondícióktól, de Kuti Zsolt kiemelte, hogy 2012 óta ezek a kondíciók mindig a lakosságnak kedvezően változtak.
- A jelenlegi piaci körülmények mellett az egyéves állampapírhoz képest a MÁP+ jobb, de ha a következő években az infláció tovább emelkedik, akkor lehetnek vonzóbb alternatívái.
- A jelenleg még készpénzben és látra szóló betétben tartott megtakarítások folyamatosan növekvő állománya jelenthet új keresletet a vonzóbb lakossági állampapírokra. Móricz Dániel szerint azonban vannak a gazdaságnak olyan szegmensei, amelyek egyáltalán nem kamatérzékenyek, így esetükben a megemelt kamat sem fog vonzerőt jelenteni.
- Azzal, hogy az állam áttereli a lakosságot az alacsony kamatozású állampapírok felől a magas kamatozású lakossági papírok felé, a saját finanszírozásának költségeit lényegesen megemeli. Előnye viszont, hogy eddig „parlagon heverő” vagyont is bevon a finanszírozásba. Még egy előnye ennek a megtakarítási formának, hogy a lakosságot pénzügyi tudatosságra neveli, és a megtakarítási szokások is kevésbé lesznek ciklikusak. Nagy előrelépés az is, hogy ezzel a finanszírozásban tovább csökken a külföldiek és a devizahitelek aránya, bár ez a folyamat a lakossági állampapírok nélkül is zajlana.
- Kuti Zsolt szerint a magasabb hozamnak nagy szerepe volt abban, hogy a lakossági szektor megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. Ez szükséges volt ahhoz, hogy ne kelljen újra a – gyakran rövid távon gondolkodó – külföldi szereplőkhöz fordulni az állami és a vállalati szektor hiányának finanszírozásáért. Móricz Dániel szerint ez ahhoz fogható kérdés, hogy mekkora gátat kel építeni: nagyon drága és nagyon magas gát esetén valóban sosem fog kiönteni a folyó.
- Hosszabb távon a magas kamatok egyik problémája, hogy kiszorítja a forrásokat a reálbefektetésekre költhető eszközökből, például a banki betétekből. Ugyanakkor a jelenlegi alacsony hitel/betét mutatója a bankrendszernek, valamint az MNB közvetlenül a kkv-szektornak folyósított hitelei (NHP) egyelőre kezelik ezt a problémát.
- A megtakarítási szerkezetről elmondható, hogy a régióban itt a legnagyobb a lakosság által közvetlenül tartott állampapír aránya. Érezhető, hogy az alacsonyabb kockázatú eszközökből a lakossági állampapírok szorítják ki mind a befektetőket, mind az alapkezelőket – a korábbiakhoz képest több lakossági állampapírt tartanak, de egyben a portfólió kockázatos részében nagyobb kockázatot is vállalnak, ami a jelenlegi magas árazottságú piacokon rossz időzítésnek tűnik. Ugyanakkor Kuti Zsolt szerint a kockázatosabb eszközök iránti kereslet felélénkítheti az eddig szinte nem létező magyar vállalati kötvénypiacot, ami a monetáris eszköztárat is bővítheti.
- Ez a folyamat az ingatlanalapok piacán is éreztetheti hatását a nagyobb kockázatot vállaló alapok felé tolva a keresletet, de ezekkel kapcsolatban tisztában kell lenni a likviditási korlátokkal.
A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.
A teljes beszélgetés: