- Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel
- „Nem testesíti meg a magyar nemzet egységét, ez szégyen” – vélemény a köztársasági elnöknek jelölt Baka Andrásról
- Államfőválasztás – Tucatnyi jelölt közül találta meg a magáét a Tisza Párt, részletek
- Döntött a házbizottság Baka András jelöléséről
- 140 Tisza-képviselő mondott igent Baka Andrásra, egyetlen aláírás hiányzik
Az Országgyűlés honlapjára is felkerült napirend szerint 14 órától kezdődik a köztársasági elnök megválasztásának procedúrája.
Az elnök megválasztásához az első körben a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Mivel ez 133 mandátum, és a Baka Andrást egységesen ajánló Tiszának 140 képviselője van jelenleg, minden bizonnyal már az első körben megválasztják az államfőt.
Mindennek az az előzménye, hogy benyújtotta a hétfő 10 órai határidőig a Tisza országgyűlési képviselőcsoportja a parlamentnek a Baka András államfőjelöltségét támogató ajánlóívet, 140 aláírással. Minden Tisza-képviselő, beleértve Magyar Péter kormányfőt is, aláírta, az egyetlen kivétel a házelnök Forsthoffer Ágnes, aki most ideiglenesen a köztársasági elnöki funkciókat gyakorolja, így nem élhet képviselői jogaival.
A Fidesz és a KDNP nem vesz részt az államfőválasztási folyamatban, mert azt Sulyok Tamás előző államfő törvényi eltávolítása óta „illegitimnek” tekinti. A Mi Hazánk egyedül nem tud jelölni, mert ahhoz minimum az országgyűlési képviselők egyötödének ajánlása szükséges – ezért van csak egyetlen jelölt, Baka András a szavazólapon.
Ha jó néhány tiszás képviselő „kiszavazna”, és az első fordulóban nem sikerülne megválasztani Baka Andrást, a második fordulóban már egyszerű többség is elég lenne, vagyis 100 képviselő.
Az új köztársasági elnök nem azonnal lép hivatalba: erre csak a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon kerül sor. Az Alaptörvényben foglaltak szerint ezt megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. Vagyis
ha most megválasztják az államfőt, és még aznap kihirdetik a választás eredményét a Magyar Közlönyben, az új elnök legkorábban augusztus 19-én kezdheti meg tevékenységét.
Az Alaptörvény 17. módosítása azt is kimondja, hogy az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb 5 évig tartó időtartamra választják meg.