Hétfő hajnalban közzétett Facebook-bejegyzésében 12 pontban sorolja fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma, hogy miért tartják jogellenesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapító okiratának módosítását, amivel a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított, most a HUN-REN kutatóhálózathoz tartozó négy kutatóközpontot (Társadalomtudományi, Nyelvtudományi, Bölcsészettudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) az egyetembe olvasztják.
Az ADF a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és azonnali jogvédelmet kért. A további jogi lépések előkészítése folyamatban van, és az érintett szervekhez közérdekű adatigényléseket adtunk be.
A szervezet szerint az alapító okirat változásának bejegyzése súlyos szakmai hiba volna a Magyar Államkincstár részéről. Álláspontjuk szerint a bejegyzés 12 szempontból jogellenes:
- Az alapító okirat módosításának állítólag alapjául szolgáló kérést egy olyan levél tartalmazza, melyet az ELTE nevében küldtek a hálózatot irányító HUN-REN Központnak 2025. június 13-án, a levelet azonban azóta sem hozták nyilvánosságra, és az sem világos, hogy a jelentős szervezeti változást előidéző, az ELTE létszámát egynegyedével növelő átalakítást milyen jogon kezdeményezte a még hivatalban nem lévő rektor.
- A HUN-REN Központ Irányító Testülete botrányos eljárásban döntött a négy kutatóközpont átadásáról. Az ülés után a testület három tagja lemondott. Mivel sem az ülés határozatait, sem annak jegyzőkönyvét nem hozták nyilvánosságra, nem tudni, hogy adott volt-e a határozatképesség, illetve hogyan kezelték a tudományos kérdésekben dönteni nem jogosult Jakab Roland szavazatát.
- Egy tag összeférhetetlenségével, három tag lemondásával, valamint Jakab Roland vezérigazgató politikai szerepvállalásával az első Digitális Polgári Körben (Orbán Viktor, Schmidt Mária és Lánczi András mellett) az Irányító Testület tagjainak száma a határozatképességhez szükséges öt fő alá csökkent, a HUN-REN Központ működésképtelenné vált. Nem világos tehát, hogy a kutatóhálózat feldarabolását ki és milyen felhatalmazással tárgyalta eddig, és tárgyalja jelenleg.
- Nem tudni, hogy a források átadásához szükséges Költségvetési Megállapodást ki és milyen felhatalmazás alapján köti meg.
- Az Orbán Viktor által aláírt, álláspontunk szerint alkotmányellenes két kormányhatározat [1222 és 1223/2025. (VI. 24.)] megengedhetetlen módon gyakorolt nyomást az ELTE szenátusára, amikor „tudomásul vette” az egyetem még meg sem született döntését a négy kutatóközpont beolvasztásáról.
- Az ELTE szenátusa 2025. július 7-én, zárt ülésen döntött a kutatóközpontok beolvasztásáról. Sem a határozatokat, sem a szenátusi ülés szó szerinti jegyzőkönyvét nem hozták nyilvánosságra, így az sem világos, hogy az ülés napján beterjesztett határozati javaslatot jogszerűen tűzték-e napirendre.
- Az értesüléseink szerint az átalakulás előfeltételévé tett módosítás, amely a doktori eljárásra vonatkozó 387/2012. (XII. 19.) kormányrendeletet érinti, szintén jogellenes, mivel sérti az eljárás függetlenségét.
- A jogellenes döntések alapján elindított átalakítás és a Magyar Államkincstárnál megindított bejegyzési folyamat az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénybe ütközik.
- A jogellenességet az sem oldja meg, hogy a 225/2025. (VII. 24.) számú kormányrendeletbe utólag, társadalmi egyeztetés nélkül becsempésztek egy, a 87/2015. (IV. 9.) kormányrendeletet módosító szabályt. Ez az eljárás a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvényekkel is ellentétes.
- Az átalakítás egyik célja, hogy a négy kutatóközpont ne részesüljön abból a 18 milliárd forintból, amit a miniszterelnök többször is megígért, tehát a dolgozók elessenek a számukra is jogos és szükséges béremeléstől. Az ELTE-n a béremelés feltételei nem adottak. Az átalakítással a négy kutatóközpont dolgozóit jelentős anyagi kár is éri.
- Az átalakulás vagyoni keretei sem adottak. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia nem adta át ingó és ingatlan vagyonát az elszakított, központi költségvetési szervekké váló kutatóhálózatnak. Arra a kutatóhálózat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása folytán kapott ingyenes használati jogot. A használat jogalapja nem az MTA és a kutatóközpontok között létrejött szerződés, hanem a törvény. Így tehát jogutódlás sincs. Az ELTE-hez kerülő központok ezért nem jogosultak a vagyon használatára, és nem lesz jogosult arra a magánjogi személlyé alakuló HUN-REN sem. Ezt még az Alkotmánybíróság 30/2022. (XII. 6.) számú határozata is kizárja.
- A 387/2012. (XII. 19.) kormányrendelet 2025. július 24-én megjelent módosítása a doktori eljárásból több helyről is törli a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, vélhetően ezzel is zsarolva az Akadémiát.
A súlyos jogsértésekre tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fóruma két tagja a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadta a HUN-REN Irányító Testület döntését, és azonnali jogvédelmet kért az átalakulás megakadályozása érdekében, amiről a Magyar Államkincstárt is értesítette.
Mindezek mellett az Akadémiai Dolgozók Fóruma több közérdekű adatigényléssel fordult az érintett szervekhez, hogy a kutatóhálózat átalakításának folyamatával kapcsolatos eddigi határozatok és jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát elérje.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a közleményben felszólítja a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ne javasoljon új tagokat a HUN-REN Irányító Testületébe, és ne adja ingyenes használatba a vagyont, amíg helyre nem áll a kutatóhálózat egysége.
Az írás végén az ADF leszögezi, hogy továbbra is kitart azon álláspontja mellet, hogy a kutatóhálózatnak egyben kell maradnia, és vissza kell kerülnie a Magyar Tudományos Akadémiához.