Tavaly mérséklődött idehaza a költözési hullám, de így is nagyobb volt a mozgás a koronavírus-járvány előtti években tapasztaltaknál. A KSH adatközlése szerint 2022-ben az egy évvel korábbinál mintegy 7 százalékkal kevesebben (287 ezren) váltottak állandó belföldi lakóhelyet.
Ebből a szempontból
Pest és Veszprém vármegye a legnagyobb vesztes, ugyanis 12 százalékkal kevesebben költöztek ide, mint 2021-ben,
de csak kevéssel előzik meg Fejért és Somogyot (mínusz 11 százalék). Vonzerejük fáradását jelzi, hogy nemcsak a különösen mozgalmas előző évhez képest estek vissza, hanem a megelőző öt évi eredményük átlagát (átlagos állandó beköltözők számát) is alulmúlták tavaly 2-3 százalékkal – derült ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
Az említett négy vármegye a legkedveltebb vándorlási célpontok közé tartozott főként az ipari beruházások, a Budapestről kiköltözők hullámai és a Balaton vonzerejére épülő ingatlanfejlesztések miatt. Ez hatással volt az átlagos négyzetméterárakra is, aminek az eredményeként ez a négy vármegye tavaly is ott volt a hat legdrágább között.
A közlemény kitér arra is, hogy az évente újonnan letelepülők országos átlagban a helyi lakosság 3 százalékát teszik ki, ezzel szemben Pest vármegye még tavaly is 4,1 százalékkal tartotta a rekordot. A másik három vármegyében is az országos átlag feletti volt (3,3-3,5 százalék) a beköltözők aránya.
2022-ben csak egy vármegye tudta növelni 2021-hez képest a nála új otthonra találók számát.
Szabolcs-Szatmár-Bereg több mint 16 ezer költözője mintegy 2 százalékos növekedést jelentett,
a megelőző öt év átlagához képest pedig 10 százalékot is meghaladó pluszt.
Pest és Fejér vármegye a legvonzóbb
Az országos átlag évek óta azt mutatja, hogy a belföldi költözők fele a megyéjét sem hagyja el, így kivételesnek mondható Pest, ahova tavaly az új otthont találók 65 százaléka „kívülről” érkezett. A második legerősebb „vonzerővel”, 51 százalékkal Fejér bírt, míg a harmadik Jász-Nagykun-Szolnok (48 százalék). Velük szemben kitűnik a mezőnyből három olyan vármegye, amiknél a kívülről beköltözés aránya még az egyharmadot sem éri el: Borsod-Abaúj-Zemplén (24 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (25 százalék), valamint Baranya (28 százalék). Utóbbiakban közös, hogy az átlagos négyzetméterárakat tekintve ugyan könnyebben elérhetők, de a térségükből hiányoznak azok a fejlesztések, amelyek távolabbról is vonzhatnának letelepülőket.
Összegezve kijelenthető, hogy a vármegyék többsége profitált a belföldi vándorlásból.
A Közép- és a Nyugat-Dunántúl valamennyi vármegyéje a gyarapodók közé sorolható, ezzel szemben az Észak-Alföldhöz tartozók mindegyikéből többen költöztek el, mint oda.
A többi régióban nyertes és vesztes vármegyék is találhatók, míg a főváros lélekszámát immár hetedik éve apasztja a vándorlás, ezúttal közel hatezerrel. Népességarányosan a legnagyobb nyereséget Pest (0,8 százalék) érte el, majd Győr-Moson-Sopron (0,4 százalék), Fejér (0,3 százalék) a sorrend. A vesztesek sorát Szabolcs-Szatmár-Bereg vezeti (mínusz 0,6 százalék).
A közlemény szerint Pest vármegye lakossága 2001 óta minden évben gyarapszik a belföldi költözések eredményeként és Győr-Sopron-Mosonban is hasonló a helyzet, viszont ebben az időszakban végig veszített Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg. 2022 kifejezetten jó éve volt Nógrádnak: 20 év után sikerült újra gyarapodnia a költözésekből, igaz, kevesebb, mint ötven polgárral. Hasonlóan figyelemre méltó Zala, amely az előző évi lakosságszám nyereségének közel másfélszeresét érte el tavaly, a megelőző öt évben átlagosan elért eredményét pedig bőven megnégyszerezte.