Novembertől legfeljebb fél évre kérheti a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását a kormány. Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály-módosítás ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy felhatalmazás többször is megadható. A törvény indoklása szerint több európai ország különleges jogrendi szabályozása is időkorlátot szab a veszélyhelyzetre. November elsejétől módosulnak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
Az Európai Bizottság elvárásaihoz igazította a vagyonnyilatkozati rendszer szabályait az Országgyűlés. A törvény módosítás értelmében ismét kötelező lesz az országgyűlési képviselők és az érintett közjogi tisztségviselők családtagjainak is vagyonnyilatkozatot tenni. A nyáron elfogadott szabályok szerint jelenleg csak a változást kell bejelenteni a nyilatkozattevőnek, a most elfogadott jogszabály visszaállítja az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. A vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-ig kell megtenni.
A magyar kormányfő arra számít, hogy az év végére aláírják a források átutalásához szükséges szerződést az Európai Bizottsággal, de azt nem tudja megmondani a pénz valóban megérkezik-e. Orbán Viktor egy német lapinterjúban úgy fogalmazott: Budapest kész teljesíteni Brüsszel kéréseit, de mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd Orbán Viktor a Budapester Zeitung című német nyelvű lap hírportálján azt hangsúlyozta: Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani. A német- magyar kapcsolatokról azt mondta: komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy át lehessen hidalni a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.
Magyarország biztonságos energiaellátást, alacsony adókat, képzett munkaerőt és uniós átlag feletti gazdasági növekedést kínál az itt befektető vállalatoknak – mondta a pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciáján. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja, hogy a gazdasági növekedés fennmaradjon Magyarországon a háború és a szankciók negatív hatásai ellenére – erősítette meg a pénzügyminiszter. Varga Mihály az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Nemzeti Befektetési Ügynökség konferenciáján arról beszélt, hogy ebben az évben 4,5 százalékkal bővülhet a GDP, jövőre pedig ugyan lassulás várható, de az év második felétől már kedvező tendenciákra lehet számítani.
A ciprusi partok közelében felfedezett földgázmezők mielőbbi kitermelésének uniós támogatását sürgette a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter Nicosiában, a ciprusi kollégájával közös sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az uniónak szankciók és ársapkák helyett újabb források bevonására, új szállítási útvonalak építésére van szüksége, és ezen a téren Ciprus komoly lehetőséget jelenthet Európa számára.
Vádat emeltek korrupció és pénzmosás miatt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és 21 társa, köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen. A nyomozó főügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Véglegesen jóváhagyta az egységes töltőkről szóló irányelvet az Európai Unió Tanácsa. Ennek értelmében a legtöbb elektronikus eszközt – a többi között a mobiltelefonokat és a táblagépeket is - C típusú USB-csatlakozóval kell ellátni 2024 végétől. A jogszabály célja, hogy kevesebb elektronikus-hulladék keletkezzen, illetve az, hogy a fogyasztók a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével választhassanak termékeket a kínálatból. A döntésnek köszönhetően nem kell majd minden készülékhez másik töltőt használni, miközben a töltési sebesség is azonos lesz minden készülék esetében.
Rishi Sunak lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke, miután egyetlen jelöltként ő lett a brit konzervatívok pártvezére. A posztra szintén bejelentkezett Penny Mordaunt visszalépett az utolsó pillanatban. Az eddigi miniszterelnök, Liz Truss alig 45 napig volt hivatalban, és a múlt héten mondott le. Rishi Sunak Boris Johnson kormányában pénzügyminiszter volt, és annak lemondása után is indult a pártelnöki posztért, de akkor alulmaradt Liz Truss-sal szemben.
Hárommilliárd euróig terjedő pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a következő egy évben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A bejelentés szerint a támogatási csomag az ukrán gazdaság és az ukrajnai üzleti vállalkozások működésének fenntartását segíti elő. A bank elnöke Kijevben állapodott meg a támogatási programról Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta az EBRD több mint egymilliárd euró támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.