Jelentős előrelépéseket és további problémás pontokat látnak az orvosok és a rezidensek

Vannak előrelépések és problémás területek is, összességében vegyes a kép – értékelte az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló kormányrendeletet a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Kincses Gyula az InfoRádiónak azt mondta: a kormányrendelet a "hirtelen haragból" elfogadott törvényhez képest előrelépéseket tartalmaz. Vannak olyan lényeges MOK-javaslatok, amelyek bekerültek a rendeletbe, illetve magát a törvényt is módosították, ugyanakkor érdemi kéréseket vagy megfogalmazásokat nem fogadtak be.

Fontos, hogy változtak a kirendelés szabályai

– hangsúlyozta, jelezve, hogy az eredeti törvény a kamarai tagok számára elfogadhatatlan passzust tartalmazott, hiszen kétszer egy évre volt minden egészségügyi dolgozó kirendelhető, de ez először 100 napra rövidült, majd az egyeztetés során a MOK javaslatára 44 napra csökkent.

Kincses Gyula közölte: azzal is elégedettek, hogy

sikerült részletes felmentési szabályokat alkotni

a kérésnek megfelelően. A rendelet szerint nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, aki várandós, aki 3 év alatti gyermeket nevel, aki nagycsaládos, aki 16 év alatti gyermekét egyedül neveli, aki személyesen gondozza hozzátartozóját, aki igazoltan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásban szenved, aki szakvizsgája előtt áll, valamint aki öregségi nyugdíjra jogosult és nem járul hozzá a kirendeléséhez. Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki.

A bért illetően is elégedettek lehetnek – árulta el a MOK elnöke. A béremelés már januártól jár, de az egészségügyi szolgálati jogviszony választásáról az eredetileg jelzettnél később, február 26-ig elég dönteni. A törvényben még két hónappal korábbi határidő szerepelt az új szerződés aláírásának lehetőségéről. Kincses Gyula szerint a határidő meghosszabbításával

az orvosok és szakdolgozók nincsenek rákényszerítve arra, hogy hirtelen, előkészítetlenül döntsenek.

A negatívumok között több kérdést említett, kiemelve, hogy nem sikerült semmilyen érdemi eredményt elérni az összeférhetetlenségi szabályokban. Ez két területet jelent:

• a másodállások kérdését, illetve
• azt, hogy a magán- és közellátás közötti átjárhatóság hogyan van szabályozva.

A MOK szerint jó az a felvetése a kormánynak, ami a kiküldött tervezetben volt, hogy a szabályok életbe lépését tolják ki 2023-ig, s addig a meglévő munkajogi szabályoknak kell érvényt szerezni. Így lett volna idő arra, hogy felmérjék, a közellátást mennyire zavarja, ha ezeket a másodállásokat korlátozzák, mi az, ami ebből köz- és magánérdek, hogyan lehet összehangolni az ellátásokat, hogy betegérdekű legyen. A konszenzus elérésére lett volna két év, ehelyett semmilyen változás nem történt – hangsúlyozta.

A másodellátásokat illetően maradt az a szabály, hogy mindent, még a nem egészségügyi tevékenységet is engedélyeztetni kell – mondta Kincses Gyula, aki szerint

remélik, hogy az engedélyeztetés szempontjai értelmesek lesznek, az ellátórendszer és a dolgozók érdekeit figyelembe veszik.

A másik kérdés a köz- és a magánellátás együttműködését akarja szabályozni. A törvény – az elnök szerint helyesen – azt mondta ki, hogy nem lehet ugyanazt a beteget kezelni a kórházban, akit előtte magánbetegként kezelt egy orvost. Ezzel azt a hálapénznek talajt adó gyakorlatot akarták megszüntetni, hogy a magánellátásban kezelnek valakit, akit aztán beutalnak a kórházba, és ott az orvos magánbetegként, munkaidő alatt ellátja, és mivel mást nem fogadhat el, csak hálapénzt, így fogadja el a kezelés ellenértékét. Ennek a célnak az érvényesítésével egyetért a kamara, de már a törvény indoklása is tartalmazott utalást arra, hogy a nőgyógyászat területén ezt fel akarják puhítani – fejtette ki.

Magyar Rezidens Szövetség: kettős a kép

A szervezet üdvözli, hogy a kormány csak március elsejével lépteti hatályba az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, és ugyaneddigi meghosszabbította az új szerződések megkötésének határidejét is. Ugyanakkor az új szabályozás sok szempontból korlátozza az orvosok mozgásterét, így lesznek olyanok is, akiknek a magasabb bér sem lesz elég vonzó – vélekedett Vámosi Péter, a szövetség vezetőségi tagja.

A szombat esti változások legnagyobb pozitívuma a rezidensorvosok, és állatában az összes egészségügyi dolgozó szempontjából, hogy a munkaszerződés megkötésének a határidejét kitolták március elsejéig, lehetővé téve, hogy a Covid-járvány eddigi csúcsán a betegek ellátására tudjanak fókuszálni és ne ekkor kelljen jogi kérdéseket mérlegelniük – mondta a szakember. Ezzel együtt ráadásul az orvosok viszont már meg fogják kapni januárban és februárban is az emelt béreket.

Pozitívumnak tartják a kirendelési szabályok változását, és hogy a békeidőbeli hosszú kirendelési lehetőségtől visszalépett a kormány, meghatározva egy tizenkét havonta, 44 munkanapos időtartamot. Vámosi Péter megjegyezte, ez a szabály eddig is élt, csak a mostani járványig fel sem merült, hogy ezzel valaha is élnének a munkáltatók, ezért nem is tudott róla gyakorlatilag senki.

A Magyar Rezidens Szövetség vezetőségi tagja úgy látja, a három év alatt megvalósuló bérduplázódás lényegesen jobb körülményeket teremthet mindazok számára, akik úgy döntenek, vállalják az új feltételeket. Ugyanakkor sok új korlátozást hoz be az új szabályozás, tehát, kevesebb arányban is, mint az eddig ismert szabályoktól félve, de biztosan lesznek olyanok, akik a magasabb bérről is inkább lemondanak, mert nem szeretnék, nem tudják vállalni.