- A kormány elfogadta a kerületi javaslatokat az atlétikai vb-vel kapcsolatban
- Fontos döntést hoz ma a Fővárosi Közgyűlés az atlétikai vb ügyében
- Oszkó Péter: a hazai világversenyeknek voltak pozitív hatásai és tanulságai is
- Reagált a kormányzat az atlétikai vb-vel kapcsolatos kerületi kérésekre
- Baráth Etele: egy óriási fejlesztés egyedi eleme az atlétikai stadion
- Karácsony Gergely öt feltételt szabott az atlétikai vb támogatásáért
Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere hétfőn jelentette be, hogy milyen feltételek mellett hajlandó támogatni az atlétikai stadion megépítését, vagyis a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ezeket fogadta most el a képviselő-testület.
A főváros feltételei:
- a következő 5 évben az Egészséges Budapest Program keretében 50 milliárd forintból fejleszthetik a kerületi önkormányzatok az egészségügyi alap- és szakellátást.
- a kormány teljesíti azt a megállapodását, amit még Tarlós Istvánnal írtak alá a közösségi közlekedés fejlesztéséről.
- Csepelen ne valósuljanak meg élsport-beruházások, az atlétikai stadion megépítésével induljon el a zöldfelületek növelése, valósuljon meg a Csepeli Nagyerdő Program.
- az építendő stadion kapcsolatos valamennyi szerződés, költség legyen nyilvános.
- olyan rendezvényközpont kell, ami nem csak sportcélokra, hanem szabadidős és rendezvénycélokra is igénybe vehető.
A közgyűlés ülésével egy napon jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány határozata, amely szerint elfogadta Csepel és Ferencváros javaslatait az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban. A kormány kötelezte minisztereit ezeknek a javaslatoknak a maradéktalan végrehajtására.
A közgyűlés tanácskozása előtt mintegy 50-60 fiatal sportoló demonstrált a Városháza előtt. Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke az Indexnek azt mondta, hogy "ez egy jelzésértékű csendes demonstráció az atlétikai világbajnokság, az Atlétikai Centrum és a 70 hektáros zöld beruházás megvalósulása érdekében". Korábban ismert sportolók, művészek, díszpolgárok álltak ki a vb-rendezés mellett, az InfoRádióban Baráth Etele volt szocialista parlamenti képviselő, a kajak-kenu szövetség korábbi elnöke és Oszkó Péter expénzügyminiszter is a vb és a stadion megvalósításának előnyeiről beszélt.
Karácsony Gergely a szavazás előtti végszavában a közgyűlésben elmondta: a kormány kifejezte, hogy a stadionépítés ügyében a fővárosi közgyűlés álláspontját veszi irányadónak, és várja azt a lehető legrövidebb időn belül, ezért dönteni kell, de mint fogalmazott, nemcsak arról kell dönteni, hogy legyen-e stadion, hanem azt is meg kell említeni, hogy az elmúlt években túl sokat költöttek élsportra, és keveset egészségügyre. Hangsúlyozta, hogy nem szembe akarnak menni a kormánnyal, hanem kompromisszumra törekednek, és ebben várja a közgyűlés fideszes tagjainak segítségét is.
Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere a szavazás utáni sajtótájékoztatón azt mondta: "a mai napon nagyon fontos döntés született a közgyűlésen. Egyhangú döntéssel megszavaztuk, hogy legyen atlétikai világbajnokság 2023-ban."
Változott a parkolási rendelet
Karácsony Gergely főpolgármestersége alatti első rendes ülésén 104 előterjesztésről tárgyal a képviselő-testület, a másik érzékeny téma az atlétikai vb mellett a parkolási rendelet módosítása volt. Mint arról korébban beszámoltunk, a módosította a fővárosi közgyűlés képviselő-testülete a budapesti parkolási rendeletet.
A 2020. július 1-jétől élő változtatás lényege:
- a kerületi önkormányzatoknak maguknak, illetve az általuk erre létrehozott saját vállalkozásoknak kell majd végezni a parkolóautomaták üzemeltetését, a díjfizetés ellenőrzését, az ügyfélszolgálatok és egyebek fenntartását.
- A mobilfizetés nagyarányú elterjedtsége miatt ritkábban telepített parkolási automatára lesz szükség. A jelenlegi szabályok szerint a várakozóhelyektől legalább 75 méteren belül kell elhelyezni automatát. A jövőben ez a távolság 250 méterre nő, azzal a megkötéssel, hogy 75 méteren belül most is el kell helyezni egy információs táblát. A táblák tájékoztatást adnak a legközelebbi parkolójegy-kiadó automata elérhetőségéről, továbbá a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszernek az adott övezetre érvényes kódjáról. A megnövelt távolság miatt a díjfizetés türelmi ideje is 5 percről 10 percre nő.
- Kezdeményezik a mobilfizetés kényelmi díjának csökkentését a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél és a telefonos szolgáltatóknál.
- Megvizsgálják az autómegosztó cége kedvezményrendszerének kiterjesztését az elektromos autók mellett a benzinüzeműekre is.
Elkülönítettek 47 millió forintot a téli krízisidőszakra
A testület egyhangúlag támogatta a főpolgármester javaslatát, és felkérte, hogy az ellátásban részt vevő intézményekkel és szervezetekkel együttműködésben tegyen hathatós lépéseket az éjjeli menedékhelyek koordinált és intenzív élősködőmentesítése, a férőhelyek akadálymentesítése, aktív lábadozó férőhelyek számának bővítése és az alacsony küszöbű férőhelyek biztosítása érdekében.
Hosszasan vitáztak a 16 pontos előterjesztés ötödik pontjáról, amely szerint felmérték volna, hogy a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő idősotthonokban télen soron kívül hány férőhelyre tudnának speciális férőhelyeken elhelyezett idős, gondozási szükséglettel rendelkező hajléktalant befogadni. Ezt a pontot végül nem szavazták meg a képviselők.
Harmincmillió forint a patkányirtás ellenőrzésére
A közgyűlés megszavazta a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK) fennálló együttműködési megállapodás meghosszabbítását. A Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2019. április 30-án „Budapest főváros patkánymentes állapota biztosításának elősegítésére" kötött szerződést, ami 2019. december 31-én lejár, és meg kell hosszabbítani.
A közgyűlés döntése értelmében az NNK monitoring kockák kihelyezésével jövőre is objektív állapotfelmérést végez, értékeli a szerződéses vállalkozó jelentéseit, javaslatot tesz az irtási tevékenységgel összefüggően ellátott feladatokra, rezisztenciát vizsgál, illetve javaslatot tesz az irtást végző vállalkozó szakmai feladatellátásának teljesítésigazolására.
A közgyűlés az ülés végén zárt ülésen döntött arról, hogy megfosztja fővárosi kitüntetésétől a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját, akit első fokon két év három hónap börtönbüntetésre ítéltek szexuális visszaélés miatt .