Végre úgy élhetünk, ahogy mindig szerettünk volna - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeum előtt március 15-e ünnepén. Azt kívánjuk Európa népeinek, hulljon le szemükről a hályog. Szabaduljanak meg a farkasvakságtól, vegyék észre, hogy a liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat - mondta.
A május 26-ai európai parlamenti választásokra kitérve kifejtette:
'48-ban a magyarok harcoltak legtovább, '56-ban szembefordultak a világ legnagyobb hadseregével és megállították a migrációt a déli országhatáron.
"Új, erős Európát akarunk, olyan vezetőkkel, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget oda."
Orbán Viktor beszéde itt teljes hosszában meghallgatható.
A világ magyarságát március 15-e előestéjén köszöntötte Orbán Viktor. Akárcsak 1848-ban, úgy ma is igaz, hogy csak a jövőjük érdekében együtt cselekvő, erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben - írta levelében a miniszterelnök.
Pártrendezvények
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint csakúgy, mint 1848-ban, most is a sajtószabadságért kell küzdeni Magyarországon, mivel a mai kormányzó pártok mindent megtesznek, hogy ne legyen szabad sajtó. A Szabad sajtó-díj március 15. alkalmából tartott átadásán az 1848-as forradalom eseményeire utalva azt hangoztatta, hogy a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert nélküle nincs szabadság.
Itt van a küzdelem ideje, nem elég morgolódni, nem elég panaszkodni, nem elég suttogva megbotránkozni - mondta a Demokratikus Koalíció március 15. alkalmából tartott pénteki ünnepi megemlékezésén a párt elnöke. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a diktátorokat a parlamenti és parlamenten kívül ellenzék csak közösen tudja megbuktatni.
Ellenzéki rendezvény
A teljes parlamenti ellenzék és sok ezer civil ünnepelt együtt március 15-én délután a Szabad sajtó úton. Hadházy Ákos a köztévé blokádjára szólított fel. Jávor Benedek szerint az 1848-as eszméket kell ma is megvédeni. Márki-Zay Péter elmondta, "a hatalom '48-ban is megtanulta, hogy az összefogás veszélyes". A Pedagógusok Demokratikusok Szakszervezete emlékeztetett a május 1-jére tervezett megmozdulásukra.
A rendezvényen felolvasták az ellenzék 12 pontját - beszédek és főbb történések itt.
Az ellenzéki tüntetés résztvevői közül többen a Kossuth térre vonultak. A tüntetésen felszólaló ellenzéki politikusok és civilek közösen kitűzték a rendezvényen is felolvasott, nyolcpontos Márciusi kiáltványt az Országház kapujára.
Állami díjak és elismerések
Összesen négy díjátadó ünnepséget tartottak a napokban. Kezdésként sorra vettük a március 15-én odaítélt elismerések rangsorát és a legismertebb díjazottakat.
Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket.
A Kossuth Nagydíjat Törőcsik Mari kapta - előtte egy összeállítással és egy korábbi interjúval tisztelegtünk. Mivel személyesen nem tudott jelen lenni a rendezvényen, Orbán Viktor maga vitte el neki a kitüntetést, erről később egy videót is közzétettek.
Széchenyi-díjjal tüntették ki Kulin Ferencet. Az irodalomtörténész a rendszerváltás előtt a Mozgó Világ főszerkesztőjeként, utána pedig az MDF politikusaként egészen a kétezres évekig a magyar közéletnek is meghatározó alakja volt. "A szakmám nagy felületen tapad a politikához" - az InfoRádió ünnepi interjúját itt olvashatják és hallgathatják meg.
"Egy rendezőnek örökre gyereknek kell maradnia, hogy ne felejtsen el önfeledten játszani" – véli Csiszár Imre. A Kossuth-díjjal kitüntetett rendező most épp Zalaegerszegen próbál egy Shakespeare-darabot - erről is beszélt az InfoRádióban.
- Március 12-én adták át a Magyar Érdemrendeket, illetve az állami művészeti díjakat - Trokán Péter és a Rippel fivérek is állami kitüntetést kaptak - itt a teljes lista.
- Március 13-án a miniszteri művészeti és egészségügyi díjak átadására került sor, Mága Zoltán, Szente Vajk és az Animal Cannibals is állami díjat kapott. A lista itt olvasható.
Tényleg rosszul tűzték fel a kokárdát Petőfi Sándorra
Ez a hagyomány azóta is megmaradt: a legtöbben ugyanis máig az olasz trikolórt hordják mellükön március 15-én. A vesztes szabadságharcot követő Habsburg-önkényuralom idején a tiltott kokárda helyett Kossuth-szakállat hordtak az emberek. Számos érdekességet mondott el a kokárdáról, használatáról és jelentéséről Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
Petőfi Sándor kákabélű volt, Jókai fel sem ismerné a bablevesét
Milyen volt a reformkori konyha, mit ettek, mit kedveltek a XIX. század közepének jeles alakjai? Erről beszélt Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője az InfoRádióban. Érdekességek és menük a polgári és a paraszti étkezésből, izgalmas történetek Budapest és Magyarország átalakulásáról ebben a cikkben.
Van még egy ünnepnap, ami 1848-hoz kötődik - óriászászlóval tisztelegtek
1848-ban március 16-án vezették be, hogy nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézményben kötelező legyen a nemzeti lobogó és az ország címerének használata. Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává. Tudta, hogy nem is piros-fehér-zöld a magyar zászló hivatalos megnevezése?
Az ünnepnap alkalmából egy 1848 méter hosszú zászlót feszítettek ki Budapesten az Opera és a Hősök tere között az Andrássy úton - ezt egy látványos videó örökítette meg.