Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, a Fidesz–KDNP nyerte a 2022-es országgyűlési választást, vélhetően kétharmados többséggel. A kormányerők 135 mandátumot gyűjtöttek közel százszázalékos feldolgozottságnál, az Egységben Magyarországért hatpárti összefogás 56 mandátumot szerzett, a Mi Hazánk Mozgalom hetet, míg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egyet.
Az Index ugyanakkor emlékeztet, hogy a választások tisztaságát többlépcsős jogorvoslati rendszer védi, amely egyfelől biztosítja a választópolgároknak azt a jogát, hogy kétségbe vonhassák a választás eredményét, illetve a választási eljárásban szereplő személy vagy szervezet eljárásának törvényességét, másfelől viszont garantálja is a processzus minél gyorsabb befejezését.
A jogorvoslati eszközök a következők:
- Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére, a választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság jogsértő tevékenységére, döntésére hivatkozással lehet benyújtani a választási bizottsághoz.
- Fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen lehet benyújtani.
- Bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokon eljárt választási bizottság fellebbezést elbíráló határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata ellen lehet előterjeszteni. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
- Alkotmányjogi panaszt a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül lehet benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
Határidők
A választás szabályai szerint vasárnap éjszaka addig kellett a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után nem jött ki ugyanaz az eredmény. Az itt megállapított eredmény ellen nem lehet fellebbezni, ám meg lehet támadni a helyi választási bizottság eredményt megállapító döntését.
A helyi választási bizottságok összegzik a jegyzőkönyvi eredményeket, és megállapítják, hol ki nyert. Ez már az a döntés, ami ellen fellebbezni lehet.
A fellebbező kötelezettsége, hogy megjelölje a törvénysértést, és azt bizonyítsa is.
Erre három nap áll rendelkezésére, a területi választási bizottságnál kell jelentkezni, ahol szintén három nap alatt bírálják el a panaszt. Amennyiben itt is döntés van, három napon belül lehet fellebbezni, és a bíróságnak megint csak három napja lesz arra, hogy a jogerős végeredményt megállapítsa. Ha viszont csak úgy tudnak dönteni a fellebbezésről, hogy újra kell számlálni a szavazatokat, akkor erre már hat nap áll rendelkezésre.
Az egyéni választókerületi választási bizottság választási eredményt megállapító határozata ellen benyújtott fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Az NVB másodfokú határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. Az NVB listás választási eredményt megállapító határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.
A választási eljárás során is igénybe lehet venni, mint rendkívüli jogorvoslatot az alkotmányjogi panaszt. A bírói döntés ellen ugyanis a közlésétől számított három napon belül alkotmányjogi panasz nyújtható be az Alkotmánybírósághoz, amely a panasz befogadásáról választási ügyben három, népszavazási ügyben öt munkanapon belül dönt, és a befogadott panaszról további három, illetve öt munkanapon belül hoz érdemi döntést.
A lap mások mellett arra is kitér, hogy a választási eredmény megváltoztatására olyan tényállás nem szolgálhat, amely közvetlenül nem befolyásolta a szavazatszámláló bizottság szavazóköri tevékenységét. A vasárnapi szavazáson egyébként számos bejelentést tettek a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.
Várni kell a levélszavazatokra
Ha mindenki minden jogorvoslati lehetőséget „faltól falig” kihasznál, még majdnem három hét, mire végleg lezárulhat az országgyűlési választás, és megállapítják a végeredményeket. Ez azt jelenti, hogy
a vasárnap éjszaka közölt választási eredmények nem tekinthetők véglegesnek, hivatalosnak pedig pláne nem.
Az úgynevezett jogi eredményt csak a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és a levélszavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületeknél legkésőbb április 9-én, míg a választás országos eredményét legkésőbb április 22-én.