Szaúd-Arábia, Katar és Omán az utolsó órákban sürgős egyeztetéseket folytatott Washingtonnal annak érdekében, hogy Donald Trump amerikai elnök halassza el az Irán elleni katonai fellépést. A Perzsa-öböl térségének államai arra kérték az Egyesült Államokat,
adjon időt Teheránnak arra, hogy az bizonyítsa „jó szándékát”,
és állítsa le a tüntetők elleni megtorlásokat.
A diplomáciai nyomásgyakorláshoz csatlakozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki – amerikai források szerint – attól tartott, hogy egy amerikai légicsapás esetén Izrael válaszcsapások célpontjává válhatna. A The New York Times értesülése szerint Benjamin Netanjahu ezért személyesen kérte Donald Trumpot, hogy halassza el az Irán elleni támadást.
Szerda késő este az amerikai elnök jelezte is, hogy visszalép a közvetlen katonai fellépéstől. Úgy fogalmazott: biztosítékot kapott arra, hogy „Iránban leáll a gyilkolás”. Ennek jeleként az iráni külügyminiszter csütörtökön bejelentette:
nincs terv további kivégzésekre, és nem végzik ki Erfan Szoltanit sem,
azt a 26 éves férfit, akit a múlt hét végén gyorsított eljárással ítéltek halálra, és akinek a családját már értesítették, hogy csak nagyon rövid idő lesz elbúcsúzni tőle.
Donald Trump „jó hírnek” nevezte a fejleményt, és reményét fejezte ki, hogy a folyamat folytatódik. A Fehér Ház úgy csomagolta be a híreket, hogy „800 tervezett kivégzést akadályoztak meg”. Az amerikai elnök korábban azt üzente az iráni tüntetőknek: „úton van a segítség, folytassák a tiltakozást”, és légicsapásokkal fenyegette a rezsimet, ha nem állítják le a kivégzéseket. A Fehér Ház csütörtökön megismételte a fenyegetést, hangsúlyozva, hogy „súlyos következmények” várhatók, ha a megtorlások folytatódnak.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency szerint a decemberben kezdődött tiltakozások óta több mint 2500 ember halt meg Iránban. A szervezet arra figyelmeztet:
a halálos áldozatok száma jelentősen emelkedhet, ha a hatóságok feloldják az egy hete tartó internetblokádot.
Ironikus módon Irán hagyományos, térségen belüli riválisai kérlelték Donald Trumpot, hogy ne siessen a támadással. Egy magas rangú szaúdi tisztviselő úgy fogalmazott: az arab államok „kétségbeesett, az utolsó pillanatban tett diplomáciai erőfeszítéssel” próbálták elkerülni a konfliktus eszkalációját. Szerinte egy amerikai támadás „súlyos válaszcsapást” váltott volna ki az egész térségben. Törökország és Egyiptom szintén önmérsékletre intette Washingtont, az olaj- és gázárak globális elszabadulásának veszélyére figyelmeztetve.
Közben amerikai katonai források arra hívták fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok hadereje több térségben is túlterhelt.
A Közel-Keleten jelenleg mindössze hat amerikai hadihajó tartózkodik, és nincs teljes repülőgép-hordozó csoport a régióban.
Legkevesebb egy amerikai repülőgép-hordozó azonban már úton van a térség felé, ám az átcsoportosítás legalább egy hetet vesz igénybe. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő csütörtökön hangsúlyozta: „csak az elnök tudja, mit fog tenni”, és Donald Trump továbbra is „minden lehetőséget mérlegel”.