Ahogy kiderült, hogy két vezető BBC tévéműsor, a Panoráma és a Newsnight úgy vágta össze Donald Trump beszédeit, hogy azt sugallták: fellázította híveit a Kongresszus ostromára, az újraválasztott elnök nem hagyta ki a ziccert.
Trump először 1 milliárd, majd a BBC nem túl megbánó bocsánatkérése után akár 5 milliárd dollárra akarja perelni a brit közszolgálati médiumot.
Ugyan amerikai jogi szakértők szerint nagyobb esélye van 1 milliárdot nyerni a lottón, a gyakorlatilag adófizetők pénzéből fenntartott nem BBC hiheti magát biztonságban.
A korábban világszerte etalonnak tartott közmédium az évi közel 3,7 milliárd fontos előfizetői díjból tart fent több tucatnyi tévé- és rádióadót, online oldalakat és készít műsorokat.
A működését és finanszírozását szabályozó, úgynevezett Királyi Charta újratárgyalása épp decemberben indul, miközben az előfizetők, részben politikai, részben a változó médiafogyasztási szokások miatt, egyre kevésbé támogatják a de facto adót. A mostani és a korábbi botrányok nem növelik az előfizetési díj népszerűségét – jegyezte meg a Radio Times című programújság.
Ilyen botrány volt két éve, amikor a BBC öt hónapon át hallgatott arról, hogy kiskorúak fényképei miatt letartóztatták sztár-műsorvezetőjét. Később az is kiderült, hogy a felfüggesztett bemondó további öt hónapon át kapta csillagászatinak számító fizetését. Továbbá, újabb részletek derültek ki arról, hogyan csaltak ki hamis papírokkal 1995-ben egy interjút a néhai Diana hercegnőtől.
Közben, az általa „élő tévének” nevezett műsorokat egyre kevésbé néző, online klipekből informálódó, fiatalabb nemzedék végképp nem érti: miért kéne előfizetési díjat fizetnie.
A BBC-t nemcsak – a professzionalizmusa ellenére – időről-időre érzékelhető liberális szimpátiái miatt fenyegeti veszély. Fő kereskedelmi versenytársa, az ITV jövője is bizonytalan a megcsappant hirdetői és szponzori bevételek miatt.
A BBC közben ugyanúgy politikai manipulációt kiált, mint Donald Trump és más bírálói. A cégen belül sokan „jobboldali összeesküvést” emlegetnek és ennek bizonyítékát látták abban, hogy a szerkesztői normák felügyelőbizottsága egyik tagját még Boris Johnson volt konzervatív kormányfő nevezte ki.
Sir Robbie Gibb volt az, aki „rendszerszintű elfogultsággal” vádolja a médiumot. A liberális Guardian viszont azt írta róla, hogy ő forszírozta Tim Davie vezérigazgató lemondását. Kapott kritikát Törökországból és a Közel-Keletről is – megemlítették, hogy megmentette a csődtől a brit zsidóság hetilapját, a Jewish Chronicle-t és ezért „ő az elfogult”, amikor a BBC gázai tudósításait bírálja. Sőt, az elhíresült belső panaszlevél szerzője, Michael Prescott is „az ő embere”.
A késhegyre menő vitában az ő eltávolítását követelte egy médiadolgozói szakszervezet is, a brit munkáspárti kulturális miniszter viszont erre nemet mondott és hozzátette: a BBC-nek meg kell felelnie a legmagasabb elvárásoknak.