Nagy-Britanniában heves viták övezték a Ruandával kötött alkut az illegális menedékkérők elszállításáról. Az alku részeként a britek fizetnek az afrikai országnak, hogy a kérelmek feldolgozásának idejére náluk szállásolják el az embereket, és ha megkapják a menedékjogot, ott telepedhessenek le.
Azt nem kérvényezhetnék, hogy visszatérjenek Nagy-Britanniába.
A politikai baloldal emberi jogsértéseket emleget, a bíróságok a törvények be nem tartását, a konzervatív Rishi Sunaktól jobbra állók pedig azt, hogy a több módosításon átment törvény – és maga kormányfő is – „túl puha”.
A brit belügyminisztérium most közölte, hogy a sok huzavona után végül elfogadott törvény nyomán akár heteken belül megindulhatnak a járatok Ruandába.
A lépés ellenzői ezeket deportálásoknak nevezik. A Szabadság a Kínzástól nevű civilszervezet például azt mondja: „ez a kormány legújabb támadása a menekültek ellen, akik kínzókamrák elől menekülve kerestek esélyt, hogy újjáépítsék az életüket az Egyesült Királyságban”.
Az ilyen vélemények azonban azok felháborodását váltják ki, akik szerint az illegálisan belépők között nagyszámú a gazdasági migráns és a valóság eltorzítása, hogy mindenki kínzások elől menekül.
Az utóbbi években rendre több tízezer ilyen ember érkezett különböző vízi járműveken a britekhez a francia partokról.
A kétkedők azt a kérdést is felteszik: mielőtt odáig eljutottak volna, már több biztonságos országon áthaladtak, miért nem ott kértek menedékjogot?
Miközben az ügy miatt a saját pártján belül jobbról támadott Sunak miniszterelnöknek valamilyen eredményt kell felmutatnia ama ígéretével kapcsolatban, hogy „megállítja a hajókat”, a Guardian című lap a hétvégén azt állította: a belügyminisztérium hétfőn kéthetes műveletet indít a hivatalban rutin jelentéstételre megjelenő menekültek „összefogdosására”. A minisztérium ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Közben a saját migráns problémával küzdő Írország közölte, hogy visszatoloncolja a szabadon átjárható északír–ír határon belépett menedékkérőket a britekhez. Dublin szerint épp a britek ruandai alkuja miatt vették sokan feléjük az irányt, attól félve, hogy a kelet-afrikai országba küldik őket.
A vitában többször felmerült a ruandai járatok ellenzői, de a brit Legfelsőbb Bíróság részéről is, hogy Ruanda biztonságos ország-e, és hogy tiszteletben fogják-e ott tartani az oda szállított menedékkérők emberi jogait.
A bíróság szerint nem, a brit kormány szerint igen.
Közben a világ nagy része már elfelejtette, hogy 1994-ben egy száz napon át tartó öldöklésben 800 ezer ruandai tuszi etnikumú lakost vagy kollaboránsnak tartott húszit öltek meg húszi etnikumú ellenségeik. A mostani ruandai kormány ezért öt, brit földön élő ruandai kiadatását is követeli. Bár a velük szembeni háborús bűnök vádjában a Scotland Yard is nyomoz, a brit Fellebviteli Bíróság megakadályozta kiadatásukat, arra hivatkozva, hogy nem számíthatnak méltányos eljárásra otthon.