Petr Pavel cseh köztársasági elnök – aki 2015 és 2018 között Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte – úgy fogalmazott a rádióinterjúban, hogy minden katonai konfliktusban a siker egyik kulcsfontosságú tényezője a légi fölény. Az államfő szerint ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajnának elég légvédelmi rendszere és harci repülője legyen. Csehország pedig mindezek elérésében támogatja az oroszok által megtámadott országot.
"Két KUB légvédelmi rendszert adunk Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt, melyeket az ukrán hadsereg azonnal bevethet, hiszen kezelésük számukra nem ismeretlen, mivel szovjet gyártmányról van szó" – jegyezte meg Petr Pavel. "Itt az idő azon is elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harci gépeket is Ukrajnának" – tette hozzá, és arra emlékeztetett, hogy Csehország már eddig is mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított a háborúba.
A cseh elnök véleménye szerint a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában. Az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel felszereltek.
"A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének”
– szögezte le. Petr Pavel szerint Ukrajna számára most az a legfontosabb, hogy megfelelő számú harckocsit, harcjárművet és megfelelő mennyiségű lőszert szerezzen be. Az államfő hangsúlyozta, "Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben segítséget nyújtson az ukránoknak."
A csehek véleménye a háborúról
Ezt a segítségnyújtást azonban egyre kevesebben nézik jó szemmel Csehországban. A CVVM közvéleménykutató-ügynökség szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint a cseh lakosság több mint fele – 51 százaléka – nem ért egyet az Ukrajnának nyújtott támogatással, azt ugyanis túlzónak tartja. Az idén februárban és márciusban elvégzett kutatás arra is rámutat, hogy a válaszadók nagyjából 59 százaléka érdeklődik jelenleg az ukrajnai fejlemények iránt, ami 19 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly tavasszal, az ukrajnai orosz invázió kezdete után.
A 2014 óta tartó hosszú távú összehasonlításban azonban ez még mindig a harmadik legmagasabb arány, a második legmagasabbat 2014 márciusában, az ukrajnai tömegtüntetések és Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbuktatása után regisztrálták – állapította meg a felmérés.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a csehek több mint 79 százaléka tartja az ukrajnai helyzetet a világbékét fenyegető veszélynek. Ugyanakkor a felmérés szerint a megkérdezettek több mint 44 százaléka egyetért a kormány azon intézkedéseivel, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.