„Minden tiszteletem nemzetközi partnereinké, de saját állampolgáraink a cégek igazgatótanácsaiban már-már etnikai kisebbségnek tűnnek” – mondta parlamenti beszédében Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök elnök emellett gyengének nevezte miniszterei teljesítményét, de megköszönte, hogy a kormány hat hónapja alatt nem keveredtek korrupciós ügyekbe. Viszont elégedetlen volt amiatt, hogy a komoly nyomozások eredmény nélkül zárulnak az országban, annak ellenére, hogy hat ukrán rendvédelmi szerv is létezik.
A fő gondok között említette, hogy a régi kormány nem oldotta meg a nyugdíjak inflációhoz történő igazítását, a közüzemi díjak csökkentését, a bányászokkal szembeni masszív bértartozásokat és a költségvetési hiány kérdéseit.
„Nemcsak új arcok kellenek – ez kevés. Új agyak és új szívek is kellenek”
– mondta.
Ez az eddigi legradikálisabb kormánycsere azóta, hogy a volt televíziós humorista és színész tavaly megnyerte az elnökválasztásokat és azt ígérte, hogy lezárja a kelet-ukrajnai harcokat az orosz ajkú lázadókkal.
Szinte totális kormányátalakítás
Az ukrán parlament, a Rada megszavazta a kabinet leléptetését, majd jóváhagyta az új kijelölt miniszterelnök, Denisz Smigalj kormányát. Négy korábbi miniszter, köztük a belügyi és igazságügy tárca gazdája, valamint a digitális adatátviteli és az infrastruktúra miniszter maradhatott hivatalban, a többi 10 tárcavezetőt lecserélték.
Az új kormányfő, a közgazdász végzettségű és korábbi regionális kormányzó Smigalj eddig közösség- és területfejlesztési miniszterelnökhelyettes volt. Előtte pedig az ismert üzletember Rinat Ahmetov energetikai cégében dolgozott.
Ukrajna a nyártól kezdve az amerikai belpolitika részévé vált, mivel a Trump elnök elleni vádeljárás azon alapult, hogy a Fehér Ház ura „megzsarolta” Zelenszkijt: jelentsen be korrupciós nyomozást az épp most erőre kapott Demokrata párti rivális, Joe Bidennel és annak fiával szemben, különben nem kap meg egy amerikai katonai segélyt.
Zelenszkij nem volt hajlandó Trumppal szemben állást foglalni vagy megerősíteni a vádat, hogy az amerikai elnök nyomást gyakorolt volna rá.
Miért kell külföldi az ukrán állami cégek vezetésébe?
Közben a nagy nemzetközi donorok, így az amerikai kormány és a Nemzetközi Valutaalap bevett gyakorlata a korrupció-sújtotta Ukrajnában, hogy a támogatásokért cserébe „független”, azaz gyakran külföldi vezetők kinevezését szabták meg feltételként az igazgatótanácsokba.
Egyes ukrán elemzők szerint Zelenszkij lépése a médiát uraló és 2014-ig befolyásos oligarchák visszatérését jelenti. Az oligarchák egy része élesen támadta a nyugati donorok által bátorított gazdaságpolitikát, sőt azzal vádolta meg a nyugatot hogy „fel akarja vásárolni az ukrán földeket és tönkretenni a gazdaságot”.
Zelenszkij volt üzleti partnere, Ihor Kolomojszkij bank- és médiacézár például bírálta, hogy az IMF ajánlását követve államosították a bankját.