Nyitókép: Pixabay

Szlovákiával kell összefognunk a sertéspestis ellen

Infostart / InfoRádió - Kiss Balázs (Pozsony)
2019. augusztus 16. 06:00
Sunyi, alig látható tünetekkel, csendben terjed a sertéspestis, északi szomszédunk egyik magyar államtitkára elmondta, mit kellene tenni.

A védettségi zóna jelentős kiterjesztésével és a válságkassza megnyitásával fékezhető meg az afrikai sertéspestis – állítja a szlovák földművelésügyi tárca magyar államtitkára. Csicsai Gábor a vírus továbbterjedésének megakadályozásával összefüggésben elmondta: határon átnyúló együttműködésre van szükség, Magyarország és Szlovákia területén egyaránt el kell végezni a szükséges intézkedéseket.

Csicsai Gábor szerint az eddigieknél radikálisabb intézkedésekre van szükség a Kelet-Szlovákiában megjelent afrikai sertéspestis megfékezésére, főként miután vadállat esetében is kimutatták a kórt.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy a vírus a megszokottnál enyhébb tüneteket produkál, így nehezebb megállapítani, hogy egy állat fertőzött-e vagy sem.

„A klasszikus klinikai tünetek az esetek többségében gyakorlatilag hiányoznak: vérzékenység, bőr alatti véraláfutások, esetleg szövetelhalás.

Csupán gyengeséget észleltek a nemrég elhullt vaddisznónál is.

Boncoláskor sem találtak olyan klinikai tüneteket, melyeket kellett volna. Ez úgy nehezíti a helyzetet, hogy tovább élnek ezek az állatok, és tovább fertőzhetnek“ – tájékoztatott az államtitkár.

Csicsai Gábor hangsúlyozta, megfelelően széles területen kell elpusztítani az állatokat, hogy ne terjedhessen tovább a vírus. A sertéspestis továbbterjedésének megakadályozásával összefüggésben elmondta: határon átnyúló együttműködésre van szükség, Magyarország és Szlovákia területén egyaránt el kell végezni a szükséges intézkedéseket. „Nemcsak nálunk kell ezeket a lépéseket megtenni, Szlovákiában, hanem a magyar féllel karöltve, mert egy egész régióról beszélünk.

Nagy valószínűséggel a vész Magyarországról származik“

– jegyezte meg.

Az államtitkár szerint az az egyik legfontosabb feladat, hogy helyreállítsák a tenyésztők államba vetett bizalmát. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett határ menti területeken többnyire az idősebb korosztály gazdálkodik, és sokszor szlovák nyelvi akadályok is felmerülnek a magyar gazdáknál, így a törvény életbe lépését megelőzően sokakhoz nem jutott el az információ a tenyészállatok bejelentésére vonatkozó kötelezettségről. Hangsúlyozta, hogy gazdaságilag gyenge régiókról van szó, már csak ezért is fontos a tenyésztők kártalanítása. „Itt az ideje kinyitni a kríziskasszát, hogy az intézkedéseket az utolsó pontig be tudjuk tartani, és akkor úgy érzem, hogy meg tudjuk állítani a vészt. Amennyiben nem, akkor még tovább terjedhet” – fűzte hozzá Csicsai Gábor.

Az afrikai sertéspestis Szlovákiában először július végén bukkant fel a Tőketerebesi járásban, két háztáji tenyészetében. A betegség előfordulását később újabb két községben is igazolták, és elrendelték több tucat házisertés leölését