Kémügyek, kiutasítások, vegyifegyver állítólagos alkalmazása és a harci gépek – majdnem – légtérsértései. Ez jellemezte az utóbbi években a brit–orosz viszonyt. Az európai államok közül talán csak a balti országoknak és Lengyelországnak ellenségesebb a kapcsolata Moszkvával.
Theresa May, a brexitfolyamatba belebukott, de még ügyvezető brit miniszterelnök úgy tűnik, ezen változtatni akar – talán azért is, hogy valamilyen örökséget hagyjon maga után. Ezért hajlandó találkozni a hétvégi, Japánban tartott G20-as csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A megbeszélések hírét a Kreml erősítette meg, és azt mondták: Putyin szeretne módot találni arra, hogy javítsák a két ország viszonyát.
Ezt követően
Londonban lehűtötték a kedélyeket
egy szintén hivatalos nyilatkozattal: a találkozó nem jelenti a kapcsolatok normalizálását.
A két ország között emlékezetes módon akkor romlott meg igazán a viszony, amikor tavaly tavasszal – Nagy-Britannia és szövetségesei szerint – az orosz állam szolgálatában álló aktív titkosügynökök Salisbury városában megmérgezték Szergej Szkripalt és lányát.
Szkripalt a britek előszeretettel nevezik „volt orosz ügynöknek” –, holott brit állampolgár és a brit titkosszolgálatnak is juttatott információkat hazájáról, sőt azt követően, hogy egy fogolycsere nyomán Nagy-Britanniába került, a szokástól eltérően továbbra is végzett hírszerzési-konzultációs munkát a nyugati szövetség számára.
Az oroszok számára azonban PR-katasztrófa volt, hogy a fél világnak kétsége sincs afelől, hogy titkosügynökeik mérgezték meg a hidegháborús Szovjetúnióban kifejlesztett Novicsok idegméreggel Szkripalt és lányát. Nagy-Britanniában vádat is emeltek két orosz GU-tiszt ellen.
A mostani May–Putyin találkozó a felek szerint óvatos útkeresés lesz arra, felmerül-e olyan téma, amely lehetőséget ad valamilyen brit–orosz együttműködésre.
„Érzékeny témákról beszélnek majd, és tudjuk, hogy sok ilyen van. Ha felmerül egy ilyen lehetőség, annak mi örülni fogunk” – mondta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó.
A britek közben azt hangoztatják, „hogy ismertek a rosszindulatú orosz viselkedés szélesebb sémái” és a találkozó azért fontos, „hogy a vezetők szintjén tegyük teljesen érthetővé a brit álláspontot”.
A gyakorlatban a két ország viszonya olyan szintre süllyedt, hogy még
a kulturális kapcsolat is befagyott
és a britek még a Putyin-rendszert bíráló Nagy-Britannia-i oroszokat is gyanakvással szemlélik, az újságok cikkeinek kommentjeiben pedig az olvasók is ennek adnak hangot.
A két vezető legutóbb a tavaly novemberi argentín G20-as csúcson futott össze, amikor az orosz elnök kereste meg Mayt.
Putyin nemrég azt mondta, hogy a két országnak túl kéne lépnie a Szkripal-epizódon és reméli, hogy a következő brit miniszterelnök megpróbálja javítani a viszonyt. Erre azonban – legalábbis a nyilvánosság előtt - kevés az esély, mivel Moszkva bírálata az a ritka téma, amelyben a brit politikai erők jobbára egyetértenek.