Az EU-tól kapott hosszabbítás ellenére csak néhány hónap maradt, hogy a brit parlament eldöntse hogyan váljon ki a szigetország az Unióból.
Bár Theresa May miniszterelnök hatalomra lépése után közölte: „a brexit, az brexit”, még mindig vita folyik arról, hogy milyen is legyen a kilépés: az EU intézmények és a kelet-európaiak szabad mozgását lehető tévő Közös Piacból való kilépés mellett a vámunió feladását is magában foglalja-e, annak ellenére, hogy az egycsapásra megoldaná az ír határ kérdését? Vagy őrizzenek meg valamilyen kapcsolatot az EU-val?
May, aki annak idején az Unióban maradásért kampányolt, hatalomra lépésekor világossá tette: szerinte a 2016-os népszavazás után a kevesebb, mint négy százalékos többséggel győzött brexit-tábor akarata az egész brit nép akarata
és ezért – ha törik, ha szakad - a kilépés levezénylését tette meg fő feladatának.
Mostanra azonban eljutott oda, hogy szinte mindenki a vesztét akarja: saját pártja keményvonalasai szerint behódolt a „marxista színezetű ellenzéknek”, míg az ellenzék szerint nem elég engedékeny a patthelyzet feloldásához.
Mayt most arra figyelmeztették, hogy ha nem lesz rugalmasabb az általa lefektetett, átléphetetlen „vörös vonalak” ügyében, akkor „beragad a brexit”. Mivel a brit Konzervatív Párt doktriner kemény magja fellázadt ellene, a rendezett kilépéshez szükséges parlamenti támogatás az ellenzéki Munkáspárttól érkezhet.
Csakhogy ők az EU-val fenntartott Vámunió megőrzését kérik cserébe. Viszont ez az egyik olyan kérdés, amiről May korábban azt mondta, hogy nem hajlandó engedni.
Az ellenzékkel folyó tárgyalásokat vezető konzervatív kormánypárti illetékes megjegyezte: vannak közös pontok és kompromisszumot kell kötni, de nem utalt arra, hogy rugalmasságot tanúsítanának.
A Labour közben azt mondja: a labda a kormány térfelén van.
Ezzel párhuzamosan a kormányzó Konzervatív Párt egzisztenciális válságot él át és részekre szakadhat.
Friss közvéleménykutatási adatok szerint a kilépéspárti brit választók tömegesen vonják meg támogatásukat a toryktól, ami azt jelenti, hogy ha a napokban parlamenti választásokat tartanának, akkor a Munkáspárt győzne és a konzervatívok 59 helyet vesztenének. A toryk 6 pontot estek, míg az ellenzéki erő 9 százalékos vezetésre tett szert. A Munkáspárt azonban kénytelen lenne a skót nacionalistákkal szövetkezni és az ő feltételük az EU- tagságról szóló második népszavazás lenne.
A brexit csúszása miatt kiábrándult konzervatív választók közben a radikális kilépéspártiakat egyesítő kisebb pártokra szavaznának ezzel gyengítve a sokáig domináns tory pártot.
A toryk így belháborúba kezdtek és néhányan már a vezér – May miniszterlenök – fejét követelik.
Ahogy várható volt, felháborodva fogadták, hogy az országban európai parlamenti választásokat kell tartani.
A radikálisok felvetették azt is: megváltoztatják azt a szabályt, hogy egy éven belül csak egyszer lehet bizalmi szavazást kérni a pártvezér ellen, azaz: elintézik, hogy Mayt mihamarabb le lehessen váltani.