Az immár szinte teljes bizonyossággal befejezett ténynek tekinthető Brexit meglazította az Európai Unió kötelékeit. Egyidejűleg világossá vált, hogy a kontinens déli államaiban súlyos gazdasági nehézségek mutatkoznak, s mindeközben nyomasztó probléma az Európa felé megindult tömeges migráció.
Hogyan alakul földrészünk jövője, és alakítását mennyire befolyásolhatják az erősödő, úgynevezett "populista" mozgalmak? A BBC brüsszeli székhellyel dolgozó európai tudósítója, Katya Adler összeállításában erre a bonyolult kérdésre igyekezett választ adni.
Mikrofonvégre kapta több euroszkeptikus tömegszervezet vezetőit, így az olasz Öt Csillag Mozgalom egyik elindítóját, a komikus-színész Beppe Grillo-t, a francia elnökválasztásra nagy reményekkel készülő Nemzeti Frontos Marine Le Pen-t, majd ellensúlyozásként az unió külügyminiszterének tekinthető Federica Mogherinit és az Európai Parlament volt elnökét, Martin Schulz-ot.
Elutazott Katya Adler a teljes szépségében csillogó Budapestre is, mivel a túlzott brüsszeli központosítást bíráló magyar kormányt - ismert liberális felfogás szerint - egyrészt Putyin-rajongónak, másrészt unióellenesnek hiszi, tehát veszélyesnek a társulás jövőjére.
Szijjártó Péter külügyminiszter igyekezett a riporter kérdéseire válaszolva helyrebillenteni a képet. Ám a BBC tudósítója vette a fáradságot, hogy elutazzon Ásotthalomra is, és hangfelvételt készítsen a határ menti falu polgármesterével, Toroczkai Lászlóval, akinek meghirdetett nézete, hogy a községben sem migránst, sem melegeket nem lát szívesen.
Ez Katia Adler megítélése szerint olyan vétség a politikai korrektség ellen, amin állhat vagy bukhat az Európai Unió jövője.
Kétségtelenül megdöbbentő látvány volt a határkerítést annak idején áttörő migránstömeg rohama, amelyről a műsorba illusztrációként vágtak be felvételt.
A menekültkérdést Európának valahogy meg kell oldania. Az unió és Európa jövője azonban legalább ilyen súlyú gazdasági problémák megoldásától is függ. Riasztó új számok láttak napvilágot Dél-Európa eladósodásáról.
Görögország államadóssága a GDP-je 180 százaléka,
és negyedízben nem kívánják kihúzni a csávából a németek. Immár Olaszország GDP-jének is 132 százaléka az államadósság. S a BBC filmjében lepusztult, elhagyott olasz és francia iparvidékeket láthattunk, nyomasztó szegénységet. A globalizálás jegyében immár Kínában, alacsonyabb bérekkel készülnek olasz vagy francia márkák.
Egy óra túl kevésnek bizonyult alapos tényfeltárásra, de annyi látható volt Katya Adler összeállításából, hogy Brüsszelnek jobban oda kell figyelnie a tagországoknak az unióval szemben támasztott igényeire,
különben széteshet a szép reményekkel indult szövetség.