A COP28 klímacsúcs résztvevői az éghajlatváltozás legsúlyosabb és legveszélyesebb hatásainak elhárítása érdekében szerdán elfogadták azt a nyilatkozatot, amely a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére kéri az országokat.
A megállapodás szövege felszólítja a világ országait „a fosszilis tüzelőanyagokról való, igazságos, rendezett és méltányos megválásra az energiarendszerekben (...) annak érdekében, hogy a tudomány javaslatának megfelelően
2050-re elérhető legyen a nettó nulla részarányuk”.
A dokumentum emellett 2030-ig a megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban, valamint sürgeti a szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, illetve a szén-dioxid-termelő iparágakban a leválasztást és tárolást lehetővé tévő technológiák fejlesztésének felgyorsítását.
A COP28 elnöke, Szultán al-Dzsaber üdvözölte a csaknem 200 ország által jóváhagyott megállapodást, melyet történelmi intézkedéscsomagnak nevezett, és ami szerinte „szilárd tervet” kínál az 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez. Az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozóin létrejött megállapodásokat konszenzussal kell elfogadni, ezt követően pedig az egyes országoknak ennek megfelelően kell alakítaniuk nemzeti és beruházási politikájukat.
Nem mindenki elégedett
A dubaji konferencián elsősorban a fosszilis energiahordozók határidőhöz kötött végleges kivezetése körül alakult ki nagy vita. Számos résztvevő ragaszkodott ahhoz, hogy a zárónyilatkozatban határozott megfogalmazásban szerepeljen a fosszilis tüzelőanyagok korszakának végleges lezárása, amit elsősorban az OPEC olajtermelő csoport és szövetségesei elleneznek.
„Ez az első alkalom, hogy a világ egy ilyen egyértelmű szövegben fog össze a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás szükségességéről.
Ez volt az elefánt a szobában. Végre nyíltan foglalkozunk vele” – fogalmazott Espen Barth Eide norvég külügyminiszter.
Rachel Cleetus, a Union of Concerned Scientists politikai igazgatója üdvözölte a javaslatot, de megjegyezte, hogy az nem kötelezi a gazdag országokat arra, hogy több finanszírozást ajánljanak fel a fejlődő országoknak a fosszilis tüzelőanyagokról való leváláshoz.
Liu Zsenmin kínai éghajlat-világmegbízott pedig kijelentette: a COP28 konferencián javasolt éghajlat-változási megállapodással kapcsolatban még mindig vannak fenntartásaik. „Ez így nem tökéletes. Néhány kérdés még mindig nyitva maradt” – fogalmazott.
A Kis Szigetállamok Szövetsége (Alliance of Small Island States) úgy nyilatkozott, hogy a COP28 csúcstalálkozón javasolt éghajlat-változási megállapodás szövegében „a kiskapuk litániáját” látja. „A szöveg nem szól kifejezetten a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről és a kibocsátás mérsékléséről oly módon, hogy az valóban a szükséges mértékű lépésváltást képviselné” – közölte a szövetség, mondván, hogy az „fokozatos és nem átalakító jellegű”.
„Ez a tervezet nagy előrelépés a legutóbbi változathoz képest, amely joggal váltott ki felháborodást.
A fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó megfogalmazás sokat javult, de még mindig nem követeli meg a szén, az olaj és a gáz teljes kivonását”
– vélekedett Stephen Cornelius, a WWF globális klíma- és energiaügyi vezetőhelyettese.
Melanie Robinson, a World Resources Institute globális éghajlati programjának igazgatója szerint „a szöveg egyértelműen felszólítja a világot, hogy még ebben az évtizedben térjen le a fosszilis tüzelőanyagokról, és gyorsítsa fel az átállást. Ez drámai előrelépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és legyőzi az olaj- és gázipari érdekeltségek hatalmas nyomását”.
Komoly célok, nagy változások
Ahogy arról az Infostart is beszámolt, múlt hétvégén a dubaji klímacsúcson átfogó élelmezési és klímavédelmi akciótervet mutatott be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A célok között szerepel, hogy 2025-ig 150 millióval csökkentsék az éhező emberek számát, valamint hogy 2030-ig megállítsák mindenütt az erdőirtást, valamint az illegális halászatot. El szeretnék érni azt is, hogy a kidobott, de még felhasználható élelmiszerek mennyisége 50 százalékkal csökkenjen. A mezőgazdaságban pedig az üvegházhatást okozó – főleg szarvasmarhák és juhok által kibocsátott – metánmennyiség 2020-as szintjéhez viszonyított 25 százalékos csökkenés szerepel 2030-as célként.
Ürge-Vorsatz Diána: ez nagy előrelépés
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató még a szerdai bejelentés előtt az InfoRádióban elmondta: nagy előrelépésnek tartja azt, hogy egyáltalán beszélünk a fosszilis tüzelőanyagok jelentős csökkentéséről. Közölte: csaknem harminc éve zajlanak különböző tárgyalások klímavédelmi célokról, tervekről, a fosszilis anyagok kivezetése azonban eddig egyszer sem került be egyetlen záródokumentumba sem, ezért is tekinthető nagyon komoly fejleménynek a mostani döntés.
„Ameddig fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, és annak az összes kibocsátását nem semlegesítjük, addig melegítjük az éghajlatot.
Márpedig ezek jelen pillanatban nagyon drága folyamatok és a megfelelő technológiai bevakozások még nem indultak el” – mondta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke.
A párizsi klímaegyezmény értelmében az évszázad végére maximum 2, lehetőleg 1,5 Celsius-fokban kellene korlátozni a globális átlaghőmérséklet-felmelegedést. Ürge-Vorsatz Diána tájékoztatása szerint még nem értük el a másfél fokos emelkedést, ez azonban csak idő kérdése, de mint fogalmazott, „jelentős és kitartó csökkentéssel” meg lehetne állítani ezt a kedvezőtlen folyamatot. Úgy véli, nem lehet kizárni, hogy egytized fokkal átlépjük majd a korábban célul kitűzött szintet, de utána vissza kellene térni az ideális tartományba. Ez azonban nagyon kérdéses, ugyanis
nem elegendő az, ha „nullára levisszük az összes kibocsátást”, hanem az is elengedhetetlen, hogy „jóval több szén-dioxidot vigyünk ki a légkörből, mint amennyit beleteszünk”.
A Közép-európai Egyetem professzora szerint ez hatalmas feladat és nagyon komoly költségekkel jár.
Ürge-Vorsatz Diána reagált azokra a kritikákra is, amelyek szerint álszentség a klímacsúcs résztvevőitől, hogy éppen a fényűzést és a luxust előtérbe helyező Dubajban tanácskoznak, ahová ráadásul magánrepülőgépekkel, a környezetet szennyezve jutottak el. A klímakutató szerint viszont az lenne az igazi álszentség, ha egy klímatudatos helyszínen gyűltek volna egybe, és „úgy tennének, mintha az egész világ rendkívül klímatudatos lenne”. Mint mondta, nem az a megoldás, hogy egy ilyen csúcsra csak vonattal mehessenek a résztvevők, hiszen mindenki tudja, hogy az év többi részében ezek az emberek szinte mindenhová magánrepülőkkel járnak. „Szerintem a magánrepülés és a dubaji életstílus a probléma, és nem baj ha ilyenkor szembesülünk azzal, hogy pontosan ez az életfelfogás az, ami bennünket a klímakatasztrófába visz. Ha nem akarjuk ezt, akkor más életstílust kell választanunk” – fogalmazott.