Nem hiába kongatták a vészharangot, az omikron lett a tétlenség eredménye

Erkölcstelen önvédelemnek nevezete a WHO korábban is azt, hogy a gazdag nemzetek annyi oltást halmoznak fel, amivel népességüket sokszorosan be tudnák oltani, miközben Afrikában és más fejlődő országokban az első adagok beadására sem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű oltás. Az ígéretek a készletek megosztásáról folyamatosak, ám tettek nem követik azokat a legtöbb esetben.

Most úgy tűnik, mindannyiunknak meg kell fizetnie ennek árát: a Dél-Afrikában szekvenált omikron, amelynek kialakulását nem tudjuk pontos helyhez kötni, új, potenciálisan gyorsabban terjedő vírusvariánsként ütötte fel fejét.

Nagy, ellenőrizetlen kitörésből lehet új variáns

A vírusvariánsokról a kutatók tudják, hogy potenciálisan könnyebben alakulhatnak ki olyan területeken, ahol alacsonyabb az átoltottság és nagy a fertőzésátadások száma.

"Valószínűleg egy másik országban alakult ki, majd Dél-Afrikában mutatták ki, ahol nagyon jó genomikai szekvenálási kapacitással és képességekkel rendelkeznek. Egy járványkitörés következménye lehet a szubszaharai Afrikában, ahol alacsony az átoltottság aránya és nem megfelelő a szekvenált minták mennyisége sem" - mondta Michael Head, a Southamptoni Egyetem globális egészségügyben dolgozó vezető kutatója a CNN-nek adott telefoninterjújában.

Head szerint a variánsok kialakulása természetes következménye annak, hogy lassan halad a világ immunizálása.

A nagy számú, oltatlan populációban sokan fogékonyak a vírusra, ahogyan a korábbi variánsok is kontrollálatlan kitörésekből jöttek létre, emlékeztetett a szakember. Az egy éve felfedezett alfa az Egyesült Királyságban, a februárban megismert delta Indiában születhetett ilyen körülmények között.

Furcsa válasz a világból

Az omikron már el is indult hódító útjára, melyre sok ország annyival reagált, hogy lezárta határait a Dél-afrikai Köztársaságból érkezők előtt. Szakemberek szerint ugyanakkor ez nem megoldás, sokkal inkább csökkenteni kellene a fejlődő és a fejlett világ közti szakadékot átoltottság terén.

A WHO adatai szerint a fejlődő országokban az emberek mindössze 7,5 százaléka kapott már akár egyetlen adagnyi oltást, miközben ugyanez az arány közel 64 százalék a fejletteknél. Az EU-ban és az USA-ban ennél is magasabb, 70 százalékos az átlaga a legalább egy adaggal már oltott embereknek. Az oltatlanok magas aránya mögött persze sokféle ok állhat, például az oltásellenesség is, de

az alapvető probléma az elérhető vakcinák mennyiségével van.

A COVAX sem tudja segíteni a kevés oltással rendelkezőket, mert nem fér hozzá elegendő vakcinához: a WHO nem fogja így elérni az eredetileg kitűzött 40 százalékos világszintű oltottságot az idei év végére, illetve a 70 százalékosat 2022 közepére.

A magára hagyott Afrika

Mindezek miatt az oltatlanok közt nemcsak terjed a vírus, de mutálódik is. Richard Lessells, a dél-afrikai Durbanban található KwaZulu-Natal Egyetem fertőző betegségek specialistája azt mondja, hogy a fejlett világ reakciója arra a hírre, hogy dél-afrikai tudósok felfedeztek egy új változatot, saját önzésük példája.

"Amit undorítónak és igazán aggasztónak találtam, az nem csak az Egyesült Királyság és Európa által bevezetett beutazási tilalom volt, hanem az is, hogy ez volt az egyetlen vagy a legerősebb reakció.

Egy szó sem esett támogatásról, amit felajánlanak az afrikai országoknak, hogy segítsenek nekünk a világjárvány megfékezésében, és különösen nem volt szó arról, hogy kezeljük ezt az oltási egyenlőtlenséget,

amelyre egész évben figyelmeztettünk, és amelynek következményeit most látjuk kibontakozni" - mondta a CNN-nek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!